Hát nekem ez is, az is.
Először a Facebookon írtam a marketingvezető csajnak, le se szart, mondjuk nem is bánom, teli volt afféle ittbúvárkodtam meg ilyenmenővagyok fotóval az oldala, az a kategória, akit csak HR-es lányoknak (na jó, a második szó nem pont ez szokott lenni
) hívok: fiatal, egyedülálló, jó fizetés, céges kocsi, eltapos vele a zebrán vagy a biciklisávban, mert mi az, hogy ne te figyelj rá, miközben persze telcsizik. (Na, mindez nem volt túl PC, bocsánat.)
Aztán írtam egy „alattvalójának”, akinek a kontaktját a céges honlapról néztem ki, és ő aztán válaszolt is kedvesen, de érdemileg nem sok infót tudott szállítani – konkrétan ugyanazt, amit a hálóról már amúgy is levadásztam. Még a régi plakátokat sem tudta nagyobb felbontásban előkeríteni.
