Japán és japán stílusú borotvakések

[jenessanyi]

42$-ért teljesen jó vétel volt, valószínűleg hű szőreltávolító eszközöd lesz

[messerfarkas]

Volna egy kérdésem a japán szőrvágók szakértőihez: Ez a tamahagane Iwasaki kamisori vajon miben különbözik attól a változattól amihez úgy 400-450 Euro magasságában hozzá lehet jutni?

[FBP]

Már óvatosan próbáltam feszegetni a témát, de most akkor konkrétabban: az OK, hogy japán kés - úgy tűnik több fórumtag rendelkezik ilyen típusú késsel - de hogy milyen is az autentikus használatuk, arról nem igazán esett még szó (egyéb eszközök, körítés, stb.).
Mert eddig nekem olyan érzésem van, mintha angol viktoriánus teáskészletből innánk a matcha-t 
Persze, az is lehet, hogy anno a szamuráj fogta magát, letelepedett a tatamira, elővette a japán stílusú kését és mindenféle pre, hab és AS eszköz nélkül levágta a levágnivalót, majd ment a dógára...ez esetben nem kérdeztem semmit 

[jenessanyi]

Volna egy kérdésem a japán szőrvágók szakértőihez: Ez a tamahagane Iwasaki kamisori vajon miben különbözik attól a változattól amihez úgy 400-450 Euro magasságában hozzá lehet jutni?

Most néztem csak amit írtál. Annyi a különbség hogy tamahagane a vágóéle, és nem a "snassz" svédek acélja. Ezért kerül jóval több zsetonba, mert baromi drága előállítani a tamahagane acélt, és időigényes is.

[FBP]

Volna egy kérdésem a japán szőrvágók szakértőihez: Ez a tamahagane Iwasaki kamisori vajon miben különbözik attól a változattól amihez úgy 400-450 Euro magasságában hozzá lehet jutni?

Most néztem csak amit írtál. Annyi a különbség hogy tamahagane a vágóéle, és nem a "snassz" svédek acélja. Ezért kerül jóval több zsetonba, mert baromi drága előállítani a tamahagane acélt, és időigényes is.

Miért? Azt hogyan készítik? Nem értek hozzá, de van egy jó példa a kerámiaiparból: ugyebár a nagyobb kopásállóságú bevonattal rendelkező padlólapokat drágábban árulják, mert "hú, ehhez szuperebb bevonat kell", de persze az igazság az, hogy azokhoz kell a legegyszerűbb anyag...ott van a talpunk alatt. Annyi az egész, hogy magasabb hőfokon kell kiégetni, de ez még nem indokolná a jóval nagyobb árkülönbséget...csak hát olyan az ember, hogy auz extraprofit érdekében be kell vetni a hülyeséget.
Nem mondom, hogy itt is valami ilyenről lenne szó...épp ezért kérdezem.

[mry314]

Itt azért nem ilyen egyszerű a helyzet! Itt az alapanyag (érc) kiválasztásától egészen a "buga" elkészítéséig a Mester felügyeli/irányítja a folyamatot. Mármint az acél alapanyag előállítását. Külön kemencét építenek hozzá (minden adaghoz), kézzel tüzelnek, a mester csak akkor megy el pihenni, ha a kemencét szétverték, és látja, hogy mit "sütött". Egy adag acél értéke lehet 200 dollár is*, meg 50 ezer is... Attól függ, hogy sikerül az olvasztás.  És ez még csak az alapanyag gyártás. Ezután jön a feldolgozás, ami szintén egy nagy tudású kézműves mester által, tradicionális módon történik. Szóval, az ár nagy részét a komoly szaktudás, és a sok "kézimunka" teszi ki.

szerk: *Nyilván, ami 200 dollárt ér, azt nem tudja eladni Tamahagane-ként... Mert nem megfelelő a minősége

[fonthunter (†2014)]

...az is lehet, hogy anno a szamuráj fogta magát, letelepedett a tatamira, elővette a japán stílusú kését és mindenféle pre, hab és AS eszköz nélkül levágta a levágnivalót, majd ment a dógára...ez esetben nem kérdeztem semmit 

Ez akkortájt valószínűleg így is volt. Ma már nem szégyen ugyanazt az előkészítést, eszközöket használni, mint bármi más nyugati típusú késhez. Ha körülnézel a jutubon a témában, magad is meggyőződhetsz róla. A fogáson, késkezelésen kívül csak a fenésben, élezésben van nüánszni eltérés...

[FBP]

Egy adag acél értéke lehet 200 dollár is*, meg 50 ezer is... Attól függ, hogy sikerül az olvasztás

Aha...értem...tehát képtelenek egyenletes minőség előállítására...erre akkor nem nagyon kapnak ISO minősítést 
Nekem ezek a "mester kezemunkája...mester felügyeli" szövegek nagyon reklámszagúak. Mondjuk, ők csinálják jól! Nekünk is így kellene! Egy hortobágyi karikásostor készítőre is elmondható, hogy "az ő kezemunkája, meg hogy mester, meg stb." szlogenek, aztán mennyiért veszik tőle a karikásostort a japán turisták???
Nekem Pál Pista bácsitól (nógrádi palóc dudás-furulyás-pásztor ember) van néhány olyan palóc furulyám, amit 5-6eFt-ért vettem, de ha az öreg a "mester kezemunkája" reklámszöveg alapján készítené őket, valamint egyszer rendesen megszámolná, hogy hány órájába kerül egy ilyen elkészítése, akkor 50eFt is simán kijönne. De kapna is az öreg a fejére, ha ilyen "mesteres" reklámszöveggel jönne...a kutya nem venne tőle hangszert!
Szóval elhiszem én ezeket a dolgokat, meg semmi kétségem, hogy nem rossz cucc...csak nehezen viselem el a túlmisztifikált gyártástechnológiákat 

[FBP]

...az is lehet, hogy anno a szamuráj fogta magát, letelepedett a tatamira, elővette a japán stílusú kését és mindenféle pre, hab és AS eszköz nélkül levágta a levágnivalót, majd ment a dógára...ez esetben nem kérdeztem semmit 

Ez akkortájt valószínűleg így is volt. Ma már nem szégyen ugyanazt az előkészítést, eszközöket használni, mint bármi más nyugati típusú késhez. Ha körülnézel a jutubon a témában, magad is meggyőződhetsz róla. A fogáson, késkezelésen kívül csak a fenésben, élezésben van nüánszni eltérés...

Köszönöm Fonti!
Igen, én is csak a cuvé módszerekre leltem a neten, olyat nem találtam, ami teljesen tradícionális lenne...de ezek szerint nem is csináltak nagy faxnit körülötte, levágták, oszt kész 

[SicTransit]

Nem hiszem, hogy túlmisztifikált volt, legfeljebb azzá lett, innen a XXI. századból nézve. Szerintem régen épp a (viszonylag) folyamatos minőség elérése érdekében kellett mesteri szaktudás az egyes szakmákhoz. Nyilván ez függ az adott szakma komplexitásától is.

Egy adag acél értéke lehet 200 dollár is*, meg 50 ezer is... Attól függ, hogy sikerül az olvasztás

Aha...értem...tehát képtelenek egyenletes minőség előállítására...erre akkor nem nagyon kapnak ISO minősítést 
Nekem ezek a "mester kezemunkája...mester felügyeli" szövegek nagyon reklámszagúak. Mondjuk, ők csinálják jól! Nekünk is így kellene! Egy hortobágyi karikásostor készítőre is elmondható, hogy "az ő kezemunkája, meg hogy mester, meg stb." szlogenek, aztán mennyiért veszik tőle a karikásostort a japán turisták???
Nekem Pál Pista bácsitól (nógrádi palóc dudás-furulyás-pásztor ember) van néhány olyan palóc furulyám, amit 5-6eFt-ért vettem, de ha az öreg a "mester kezemunkája" reklámszöveg alapján készítené őket, valamint egyszer rendesen megszámolná, hogy hány órájába kerül egy ilyen elkészítése, akkor 50eFt is simán kijönne. De kapna is az öreg a fejére, ha ilyen "mesteres" reklámszöveggel jönne...a kutya nem venne tőle hangszert!
Szóval elhiszem én ezeket a dolgokat, meg semmi kétségem, hogy nem rossz cucc...csak nehezen viselem el a túlmisztifikált gyártástechnológiákat 

[FBP]

Nem hiszem, hogy túlmisztifikált volt, legfeljebb azzá lett, innen a XXI. századból nézve. Szerintem régen épp a (viszonylag) folyamatos minőség elérése érdekében kellett mesteri szaktudás az egyes szakmákhoz. Nyilván ez függ az adott szakma komplexitásától is.

Így van! Meg az ámerikaiak és az európáiak buknak manapság a japó cuccokra, így nem nehéz meglovagolniuk ezt a szelet.
Én kizártnak tartom, hogy a mai ipari technológiákkal nem lehet előállítani olyan minőségű acélokat, mint a kézi, vagy sok kézimunkát igénylő technológiák (ezt az állításomat biztosan sokan tagadnák)...csak ugye a vastagabb pénztárcával rendelkező emberek buknak a "kézműves-bio" dolgokra.
Épp nemrég nézetm, hogy itthon is készítenek japán trad. íjakat. Gyártástechnológiában semmi különbség nincs (illetve kevés a különbség, azaz nincs árkülönbséget indokló különbség) egy ilyen és egy longbow, vagy egy magyar reflexíj előállítása közt, de az áruk kb 5x-ös. Miért is??? Há' mer divatos  

[tothzoltan]

Ez akkortájt valószínűleg így is volt. Ma már nem szégyen ugyanazt az előkészítést, eszközöket használni, mint bármi más nyugati típusú késhez. Ha körülnézel a jutubon a témában, magad is meggyőződhetsz róla. A fogáson, késkezelésen kívül csak a fenésben, élezésben van nüánszni eltérés...

A minap felvette a kapcsolatot egy Japanba szakadt hazankfia ismerosommel. Mondvan kerdezze mar meg a csaladban, hogy mi az o "Barbonjuk", azaz mondjon mar egy traditionalis japan kremet/szappant valaki otthon (esetleg postazzanak is mar belole nemi sample packet 8-)))
A valasz a kovetkezo volt:
"kb olyan 15 eve atalltak a csaladban az elektromosra. A fiatalabbak meg nem is tudjak mirol van szo."

Szoval azert itt is arra forog a Fold, mint itt EU-ban.

[Aries]

Így van! Meg az ámerikaiak és az európáiak buknak manapság a japó cuccokra, így nem nehéz meglovagolniuk ezt a szelet.
Én kizártnak tartom, hogy a mai ipari technológiákkal nem lehet előállítani olyan minőségű acélokat, mint a kézi, vagy sok kézimunkát igénylő technológiák (ezt az állításomat biztosan sokan tagadnák)...csak ugye a vastagabb pénztárcával rendelkező emberek buknak a "kézműves-bio" dolgokra.
Épp nemrég nézetm, hogy itthon is készítenek japán trad. íjakat. Gyártástechnológiában semmi különbség nincs (illetve kevés a különbség, azaz nincs árkülönbséget indokló különbség) egy ilyen és egy longbow, vagy egy magyar reflexíj előállítása közt, de az áruk kb 5x-ös. Miért is??? Há' mer divatos 

Szerintem nem arról van szó, hogy elő lehet-e állítani vagy nem, hanem kaphatsz-e több törődést, mint ha a világ 10 legjobb xyz készítője közül egy hónapokig csak azért dolgozik, hogy Neked valami rendkívülit alkosson. Egy ilyen hangszert, kést, cipőt másképp fog kézbe az ember. Egy Stradivarin játszó hegedűst hallgatni sem azért érdekes, mert sokkal szebb a hangja, hanem mert mert másképp áll hozzá a zenész is. A kezében van a világon az egyik legnagyobb gonddal összerakott, legtöbbre tartott hangszere, a többi már csak rajta múlik. Én így állnék hozzá egy tamahaganéból készült késhez is. ?A legtöbb, mi adható? - mondja a reklám is.

[messerfarkas]

Volna egy kérdésem a japán szőrvágók szakértőihez: Ez a tamahagane Iwasaki kamisori vajon miben különbözik attól a változattól amihez úgy 400-450 Euro magasságában hozzá lehet jutni?

Most néztem csak amit írtál. Annyi a különbség hogy tamahagane a vágóéle, és nem a "snassz" svédek acélja. Ezért kerül jóval több zsetonba, mert baromi drága előállítani a tamahagane acélt, és időigényes is.

Lehet, hogy nem voltam egyértelmű. Természetesen nem a "normál" acéllal akartam összehasonlítani a tamahagane árát. A "snassz" svédacélt 270-290 Euróért megkapod. Viszont pl. a Dick-nél korábban 490 Euró volt egy tamahagane Iwasaki. (igaz már csak a normál kapható) Az IWA-n egy német kereskedőtől 380 Euróért vehettem volna (biztosan vásári kedvezménnyel   ) egy szintén tamahagane Iwasaki-t, ugyanezen kandzsi beütőkkel jelölve.
A tamahagane tényleg drága, de Európában is kb. 7 kg-ot vehetsz az Ebay-es borotva árából. (gyanítom japánban olcsóbban is hozzá lehet jutni.)

Ezek fényében kérdeztem, hogy az Ebay-es árkülönbözetre van-e racionális magyarázat.

[FBP]

mármint nem a Csűry Lajos a gáz...az egy teljesen normális név...hanem az, hogy ezt nem vállalja fel.