Kezdem én, aztán a mágusok, kiegészítenek, kijavítanak.
1.
Szénacél, igen, rozsdál, nem tesz túl jót neki, ha nedves helyen tartod, ha teheted, ne a fürdőszobádban lakjon.
2.
Nem, egyáltalán nem csoda bőr a fenőszíj, nagyapáink a derékszíjukon fenték, s megborotválkoztak, az én nagyapám üzletében is ott lógott még a VH-s derékszíja, a mai szóval VIP vendégek előtt azon, nem a fodrászszövetség által rendszeresített, marha fenőszíjon húzta meg a borotvát.
Annyi, hogy szoktak fenőporos szíjat is tartani páran.
3.
A másik fele a gurtni, kövön fenés helyett szokták a kést meghúzni, gurtnin-lenvásznon, ezzel kitolható a kés kövön való fenésének az ideje, de úgy vélem nem büntetlenül, erre majd az élezésben jártas szakik mondanak valamit.
4.
Nagyapám, azt mondta, annyiszor kell meghúzni a bőrön, ahányszor húztad az arcon, kb 40x
5.
Meg kell feszíteni, ha hasa van, akkor nem kifeni az élét, hanem a bőr pont a legfontosabb ponton, a borotva élénél fog berogyni, ezáltal, kicsorbítod a késedet.
A kést a bőrre fekteted, finom de érezhető nyomással eltolod magadtól a feszes szíjon, a gerincén átfordítod, közben a kés nem emelkedik el, a bőr nem veszít a feszességéből, s most magad felé húzod, természetesen, mindig a gerinc halad elől, s nem a kés éle. Egyenletes, határozott, de nem elkapkodott mozdulatokkal kell ezt végrehajtani.
És most következnek a GURUK!
