Na, pont ezért húzódik nálam ez a dolog. Amire nekem kell, arra tényleg elég lenne egy minőségi, fekete bőrszíj.
De ha valami szép vintage szembejönne velem, azt szívesen viselném.
Az Omega meg azért tetszik, mert könnyebb kimondani, minta a Longines-t. 
Vintage vonalon az alábbiakat tudom javasolni, mint aki már 15 éve vintage vagy vintage konverziókat hord, néha kurkászik, feltámaszt vagy elront.
-A felhúzós technika kevesebb problémát tud okozni, mint egy automata, az elhanyagoltság általában a problémák gyökere. (Vagy ha ledobják). Cserében a legtöbb ilyen óra még csak cseppmentesnek sem nevezhető, akár izzadékony csuklón is óvni kell.
-Millió white label brand létezett, sok jól csengő patinás márka ment a levesbe a 70-es évek végén, és sok van, ami ma mondjuk minőségibb órát gyárt, mint tette azt 40 éve (pl. Oris).
-Régen a bevett tokozási forma a sárgaréz jellegű ötvözött tok volt, aranyozva vagy krómozva (aka. vintage borotvák). Egyik sem a tartósság mintaképe, pláne enyhén savas környezetben (emberi csukló).
-Ritkán, de lehet találni, főleg a jó nevűeknél acéltokot, illetve a drágább aranyat. Minden egyéb anyag rendkívül ritka (ezüst, platina, etc.) Az acél az, ami tartós és tartósan szép marad.
-Hacsak nem 80-as évek, akkor az "üveg" valószínűleg plexi: cserélhető, polírozható, de karcolódni tud. Később jött az üveg, méghozzá sík, ez vastagabb tokot kért.
-Saját szerkezetek érdekesek, de sokszor nincs alkatrész. Mára megszűnt ébos szerkezeteknél egyébként ugyanez van (tömegesek közül: pl. AS). Viszont gyakori estben lőni kell egy használtat, és bontani. Nagy ritkán ebayen felbukkanhat egy-két dolog a világ túlfelén. ETA szerkezetek sokszor cserekompatibilisek sok közelmúltbeli elemmel, viszont ritkábbak. Másrészt normális használat mellett szinte nem megy tönkre, egy rugót meg lehet cserélni.
-Szovjet órák: esztétikájuk jellegzetes, minőségük kellemes középmezőny, alkatrész sok és olcsó.
-Régi német: érdekes, általában mára megszűnt ébos, nem túl jó tokok. Régi angol: szinte semmi nincs hozzájuk. Régi japán: Seiko, Citizen, mindkettő jó. Szépek a régi felhúzós Seikok pl.
-Svájc: középmezőny pár tízezerért már megcsíphető, pl. Certina, Tissot
-Mai középnagy nevek: felhúzósban 100e alatt is simán, pl. Longines, Omega (a régi Longines saját szerkezetek igényesek és gyönyörűek, a mai márka hozzájuk képest 0).
-Igazi nagy nevek: Jaeger, IWC, neadjisten Patek vagy Vacheron már drága mulatság, és a szervíz is sok lesz. De pl. egy acél IWC itthon meglehet 200e alatt, egyelőre tartják az értéküket (értsd minimálisan követik az inflációt).
