Én valamikor 91-92-ben voltam katona és talán emlékszem még az ízére is, mivel őrvezető cimboránk előírta, hogy takarodó után 2 cigi és egy pitralonos lötty kötelező, anélkül nem férfi a férfi, sem katona. Hát inkább ittuk (meg vettük neki), minthogy fókázzunk... Azért nem tudom, hogy milyen vendéglő lehetett, ahol a pattanásokra pöttyintett Pitralon felháborodást és kálváriát okozott, de azért nem volt olyan nagyon durván erős az illata, viszont az tény, hogy az akkori illata elég jellegzetes volt és egyértelműen kiborító töményen, kicsit hosszabb érzékelés esetén, nemhogy kaja közben...
Ha parfümőr lennék ( de ugyebár ennél tovább mentem, mint gasztróteszter), akkor valami olyan leírást adnék róla, hogy szőkített gázolajon fonnyasztott levendula, édes kömény és moha keverékével összenőtt nemespenész felhangokkal, majd a kor szelleméhez mérten egy kis pézsma, petróleum és olivabogyó alapillat. Hozzá teszem, én úgy emlékszem vissza rá, hogy bár kommersz, de minőségi illat volt, mert jellegzetes volt és tartós, de akkor persze a Barbon volt az etalon (mármint, ha azt sikerült vennünk kedves idióta örvezető úrnak) Ha ezt netalántán olvassa (bár kétlem, hogy bármelyik két disznóvágás közt megtanult volna egyáltalán olvasni), de ha mégis, akkor innen mutogat egy jobb középsőt neki :jobbközépsőujjfelszmájli: , azt tudom, hogy értené!
