Szerző Téma: Anyagok, technológia, anyagtechnológia  (Megtekintve 22688 alkalommal)

FBP

  • Vendég
Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Dátum: 2011. Május 01. - 12:53:27 »
Sry akkor, nem szóltam :)
Nem-nem, erre van a fórum!  ;D
Minden fém szerkezeti anyagban van több-kevesebb repedés, ezzel együtt tudunk élni, legyen szó akár egy hídról, akár egy nagynyomású tartályról. Magával a repedéssel nincs gond (ez nem a szemmel látható méretekre vonatkozik).

Nem elérhető mry314

  • Moderátor
  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 2691
    • Borotváim fényképei
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #1 Dátum: 2011. Május 01. - 14:49:44 »
Ha még szakértőbbnek akarsz látszani, akkor pedig szerezz be egy ultrahangos repedésvizsáló berendezést, azt a pár 100 ezer forintot simán megéri...  :fetreng:

@FBP: nem értek veled tökéletesen egyet, szerintem nem minden acél termékben vannak már kialakult (akár mikro) repedések, viszont fesz. gyűjtő helyek, és így potenciális repedésre hajlamos pontok/vonalak igen. Anno anyagtechnológiából mi vizsgáltunk penetrációs, meg UH-s eljárással is, voltak anyagok, amik szép homogének voltak, repedés nélkül...

Egyébként, ha minden szerkezeti acélban lenne repedés,akkor a dinamikus terhelést el is felejthetnénk, mert rövid távon széthullanának a dolgok... ;)
Vérem, bőröm, bánatom és  bajom!
Nem nyúzom tovább magamat agyon!
Nem pattan az arcom, nem lesz beteg bőröm!
Nem kell szitkozódnom miért van nekem szőröm.
Léber Kálmán

FBP

  • Vendég
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #2 Dátum: 2011. Május 01. - 15:14:31 »
Igen, az UH is jó, de nem mindenre..és még lehetne izotópos vizsgáló berendezés is...de ne fokozzuk! Egy penetrációs spray ár-érték arányban elegendő  ;)

Homogén, hiba nélküli anyag NINCS! Tökéletes kristályszerkezet az anyag teljes volumenében elképzelhetetlen, csak azt lehet mondani, hogy vannak helyek, ahol nincs hiba. Vannak olyan eljárások, amikkel ezeket a hibákat csökkenteni lehet (jó példa a repülésben használt szerkezetek, így a tökéletesEBB szerkezet végett kevesebb anyag használható fel, így könnyítve a szerkezetet) de minden anyagban van hiba, legfeljebb nem kapja meg azt a terhelést, ami alapján ez a hiba "elszabadulhatna". Ezt megengedett repedésmélység, stb. (van bőven megengedhető hiba) elnevezéssel illetik.  ;)
Ez egy jó téma, indítsunk neki topikot!  ;D

Nem elérhető mry314

  • Moderátor
  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 2691
    • Borotváim fényképei
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #3 Dátum: 2011. Május 01. - 15:55:09 »
...Homogén, hiba nélküli anyag NINCS!
...vannak helyek, ahol nincs hiba.

Tehát, ha a teljes anyagtömegből kiemelem azt az anyagrészt, amiben nincs hiba, akkor kapok egy hiba nélküli anyagot ugye? ;D

Mindig a felhasználás célja, és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy elő lehet-e/kell-e állítani homogén hiba nélküli anyagot... Szerintem!

Tudom, nem acél, de az "anyag" kategóriába belefér pl. egy homogén öntött lencse, vagy egy Si. monokristály is  ;)

Vérem, bőröm, bánatom és  bajom!
Nem nyúzom tovább magamat agyon!
Nem pattan az arcom, nem lesz beteg bőröm!
Nem kell szitkozódnom miért van nekem szőröm.
Léber Kálmán

FBP

  • Vendég
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #4 Dátum: 2011. Május 01. - 16:30:04 »
Tehát, ha a teljes anyagtömegből kiemelem azt az anyagrészt, amiben nincs hiba, akkor kapok egy hiba nélküli anyagot ugye? ;D
Ígyl igaz, de abból a méretből egy bolhának való borotvakés sem jönne ki  :crazy:

Nem elérhető Bubba

  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 283
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #5 Dátum: 2011. Május 01. - 21:46:41 »

A minősített hegesztőknek is időközönként kell próbahegesztést készíteni, amelyet ultrahangos vizsgálatnak vetnek alá.

Nem elérhető Muddy

  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 128
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #6 Dátum: 2011. Május 01. - 23:11:18 »
FBP-nek igaza van. Tökéletes anyag használható méretben nincsen. Pont ezen rejtett hibák miatt van az, hogy az anyagtáblázatok a különféle feszültség értékeket egy tartományban adják meg, valamint ezen tartomány is egy bizonyos valószínűséghez van kötve. Konkrétan 95%-hoz asszem. Tehát ha egy acél folyáshatára 230 és 260 Mpa közt van az azt jelenti, hogy 95%-os valószínűséggel ebben a tartományban kezd el megfolyni. Persze tovább árnyalja a képet a fáradásos törés is. A fentiek miatt van, hogy minősített helyeken szakítóvizsgálatot kell készíteni a felhasznált anyagból, valamint a Bubba által írtak szerint a hegesztési varratok akár 100%-át is vizsgálni kell akár radiológiai vizsgálattal is és mindezek után mindent bizonylatolni.

Szóval lehetne kvázi tökéletes anyagú borotvát készíteni csak a jelnleg elfogadottnak tekinthető áraknál kb.: 2-3 nagyságrenddel drágábban.

Kezdek hosszúra nyúlni, konklúzió: részemről még egy szavazat az anyagtudományi topic-ra.

Nem elérhető ZOZO

  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 3317
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #7 Dátum: 2011. Május 02. - 06:54:01 »
Megmértem a pengevastagságát a filának: valamivel több mint 0,1mm! A repedés helye nem az ahol előzőleg volt, ugyanis amikor hozzám került a fejtől kb. 1 cm-re volt 2 db repedés, ez pedig a közepén keletkezett. Most ahogy átnézegettem a pengét szerintem az én ügyetlenségem(is) járult hozzá a repedéshez. Annyira hajlik az élszallag minha papir lenne. Valószinüleg túl erősen megnyomtam és már nem birta a feszültséget. Ma elviszem a köszörüshöz és valószinüleg fog kapni egy szinte wedge profilt.

Nem elérhető mry314

  • Moderátor
  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 2691
    • Borotváim fényképei
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #8 Dátum: 2011. Május 02. - 08:04:02 »
A Filarmonica topikban kialakult anyagtechnológia diskurzus ötletéből kiindulva, de hogy legyen helye a késkészítés technológiájának, felhasznált anyagainak is...
Vérem, bőröm, bánatom és  bajom!
Nem nyúzom tovább magamat agyon!
Nem pattan az arcom, nem lesz beteg bőröm!
Nem kell szitkozódnom miért van nekem szőröm.
Léber Kálmán

Nem elérhető mry314

  • Moderátor
  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 2691
    • Borotváim fényképei
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #9 Dátum: 2011. Május 02. - 08:15:56 »
Muddy,

mit értünk tökéletes anyag alatt? Pl. egy Szilícium egykristályt (átmérő 150mm, hossz kb. 400 mm), amiben nincsenek szennyező anyagok (tehát homogén), és repedések sem? Mert ilyet spec., a saját szememmel láttam Ilmenauban a Műszaki Egyetemen! nanotechnológiában használják pl. membránszivattyúnak.

Az acélok, és más anyagok bizonyos paramétereinek tartományokban történő megadása (pl. Reh, Rm) nyilván ésszerű, mert ahogy írtad is, ha mindig a tökéletesre törekednénk, akkor a költségek túlzottan magasak lennének! Ezért írtam, hogy mindig a felhasználás, és a költség határozza meg az anyagminőséget...

@FBP: A penetrációs vizsgálat sem mindenre használható, pl. zárványhibák, nem felületi repedések kimutatására nem jó  ;)
Vérem, bőröm, bánatom és  bajom!
Nem nyúzom tovább magamat agyon!
Nem pattan az arcom, nem lesz beteg bőröm!
Nem kell szitkozódnom miért van nekem szőröm.
Léber Kálmán

FBP

  • Vendég
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #10 Dátum: 2011. Május 02. - 19:09:36 »
@FBP: A penetrációs vizsgálat sem mindenre használható, pl. zárványhibák, nem felületi repedések kimutatására nem jó  ;)
Valóban nem jó mindenre, csak a felületen (is) megjelenő hibákra, ezért is nevezik felületi vizsgálatnak. Az izotópos (vagy Rtg.), vagy UH, vagy örvényáram meg térfogati vizsgálat.
Egy tartószerkezetnél, vagy nyomás alatti tartálynál lényeges lehet a belső hiba is, de szerintem egy borotvánál...hát, nem hinném. Ugyanis ahhoz, hogy a hiba (ami nem hiba) valós hibává (azaz makroszkopikus repedéssé) álljon össze kellenek erőhatások is, amik egy borotvánál meglehetősen elhanyagolható mértékűek (a normál használatra értem).
A baj inkább az a borotváknál, hogy (még nem néztem utána, úgyhogy nem biztos, hogy igazam van) elmentek a túl rideg anyagok irányába, aminek "eredményei" a ZOZO által leírt jelenségek lettek. Elvileg a legutolsó hőkezelés arra szolgálna, hogy a maradó feszültségeket eltüntesse...de hát egy ilyen rideg anyagnál ez már nem olyan egyszerű.
Fáradás: szerintem ne keverjük ide a fáradást! Borotváknál ez ritka (szerintem egyikünk sem használja gallyazónak egy borotváját sem). A műszaki nyelvben kissé mást jelent az anyagfáradás, mint a köznapi nyelvezetben. Egy borotva nincs olyan erőhatásoknak kitéve, ami fáradásos töréshez vezethetne (hacsak nem megyünk le mikroszkopikus méretekbe, és az élszalag utolsó mikronjait nem nézzük, amik fenéskor "hajtogatódnak" ide-oda...de itt most nem erről van szó). Az anyagfáradást nagyon nehéz műszeresen kimutatni. Csak roncsolásos eljárás létezik. Vagy számolni lehet.

Nem elérhető Muddy

  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 128
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #11 Dátum: 2011. Május 02. - 23:51:28 »
Muddy,

mit értünk tökéletes anyag alatt? Pl. egy Szilícium egykristályt (átmérő 150mm, hossz kb. 400 mm), amiben nincsenek szennyező anyagok (tehát homogén), és repedések sem? Mert ilyet spec., a saját szememmel láttam Ilmenauban a Műszaki Egyetemen! nanotechnológiában használják pl. membránszivattyúnak.

Az acélok, és más anyagok bizonyos paramétereinek tartományokban történő megadása (pl. Reh, Rm) nyilván ésszerű, mert ahogy írtad is, ha mindig a tökéletesre törekednénk, akkor a költségek túlzottan magasak lennének! Ezért írtam, hogy mindig a felhasználás, és a költség határozza meg az anyagminőséget...

@FBP: A penetrációs vizsgálat sem mindenre használható, pl. zárványhibák, nem felületi repedések kimutatására nem jó  ;)


Tökéletes anyag alatt jelen esetben értelemszerűen a borotvagyártásra (is) használatos ötvözeteket értettem. Persze a Cullinan-ből is lehetett volna borotvát csiszolni, csak most hülyén mutatna a jogar végében... Na meg persze a megrendelést követően a csiszolómester örömében Onan bűnébe esett volna mielőtt hasbaszúrja magát, ámbár egy tisztességes monarchiában ez belefért volna a járulékos veszteség kategóriájába.  ;D

Nem elérhető Muddy

  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 128
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #12 Dátum: 2011. Május 03. - 00:16:03 »
FBP:

A fáradást csak magyarázatként szúrtam be, hogy a példában írt tartomány csak statikus terhelésre érvényes. A dinamikus terhelés értelemszerűen elenyésző a borotvák esetében.
Amúgy a Dovo filmben - bár nem értek németül - sztem először egy betétben edzést csinálnak, aztán pedig egy megeresztést, ami jó eséllyel megfelelő lesz, ámbár ilyen vékony anyagnál becsúszhatnak hibák. Különösen úgy, hogy kezdetben egy darab laposacélt vagdosnak le a féltermék hengerlési irányára merőlegesen, vagyis ha valami zárvány volt a nyersanyagban, akkor az hengerlés miatt szépen "kinyúlik" és az élre merőlegesen fog megjelenni a kész borotvában, amit a gépi kovácsolás nem fog eltüntetni az anyagból.
Az anyag keménységének növelése pedig az anyag ridegedésével is jár, ami egy véletlenül hibás darabnál előbb-utóbb töréshez vezet(het).
Amúgy csak egy ötlet a repedés terjedéséhez: a kést simán érheti 40-50 k-es hőmérséklet ingadozás, ami kb.: 3-4 század hosszváltozást jelent, ami egy nagyon kicsi repedésnél lokálisan nagyon nagy feszültséget okozhat ergo mászhat tovább a repedés.

Nem elérhető mry314

  • Moderátor
  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 2691
    • Borotváim fényképei
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #13 Dátum: 2011. Május 03. - 07:44:01 »
Mindkettőtöknek igaza van, amit írtam, azt én sem a borotvakések anyagára vonatkozóan írtam, hanem általánosságban. Mivel a borotvák (főleg az 1850-es évektől gyártott full hollow kések) az élszalag közelében igen vékonyak, ezért itt kicsit más dolgok kerülnek előtérbe, mint akár egy acélszerkezetnél, vagy nyomástartó edénynél...

Érdekes lenne pl. megvizsgálni egy élszalag viselkedését úgy, hogy a Hertz feszültséget is belevesszük a számításba. Kíváncsi vagyok, mi jönne ki! (Lehet, egyszer, ha sok időm lesz csinálok egy modellt, és ráküldök egy végeselem analízist...)
Vérem, bőröm, bánatom és  bajom!
Nem nyúzom tovább magamat agyon!
Nem pattan az arcom, nem lesz beteg bőröm!
Nem kell szitkozódnom miért van nekem szőröm.
Léber Kálmán

Nem elérhető mry314

  • Moderátor
  • Törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 2691
    • Borotváim fényképei
Re:Anyagok, technológia, anyagtechnológia
« Válasz #14 Dátum: 2011. Május 03. - 07:47:10 »
...Amúgy a Dovo filmben - bár nem értek németül - sztem először egy betétben edzést csinálnak, aztán pedig egy megeresztést, ami jó eséllyel megfelelő lesz, ámbár ilyen vékony anyagnál becsúszhatnak hibák....

Így van. Sőt, hozzáteszem, hogy a csavarodott darabokat a DOVO pl. kidobálja a kukába, amit pl. az SFK, vagy a kínai csúcsminőségű Double Arrow nem tesz meg, nem kis gyakorlási lehetőséget adva ezzel az élező "mestereknek" (Honemeister)...
Vérem, bőröm, bánatom és  bajom!
Nem nyúzom tovább magamat agyon!
Nem pattan az arcom, nem lesz beteg bőröm!
Nem kell szitkozódnom miért van nekem szőröm.
Léber Kálmán

Olvasatlan hozzászólások megtekintése a legutóbbi látogatásom óta.
Hozzászólásaimra érkezett új válaszok megtekintése.
Összes olvasatlan téma

 

iddaa net geciktirici