Elméletben nincs olyan, hogy túlfenés, csak "szakszerűtlen" fenés, illetve túl láhy acél, de maga a jelenség létezik, mivel az acél az élpontokban már elég képlékeny anyag ahhoz, hogy ne legyen konzisztens és letörjön a nem abszolut egyenletes és sík kövön ( és ugyebár emberi léptékben abszolut értékben ilyen nincs). longball és jenessanyi is jól leírta azonban, de hogy még jobban átlásd képzeld el, hogy mindkét oldala az élnek addig van fenve, míg csak egy sor acélmolekula marad az élpontokon. Ez elvileg sem lehetséges, ezért edzik az acélt, hogy több molekula még erősebben illeszkedjen egymáshoz.. a gyakorlatban több száz fémmolekula van még az élpontokban a teljesen kifogástalan élen is. De mivel ez annyira sérülékeny még, ha nem konzisztens az a felület amit és amivel élezünk, akkor akár több ezer vagy millió acélmolekula is könnyen elválhat ( pedig megvolt már az optimális élünk), és akkor jön az a jelenség, amit longball írt, hogy az optimális él után jön a leváló "sorja". jenessanyinak nagyon jó kései és kövei vannak és nincs remegő keze még :-), szerintem azért sem tapasztalta. longballal egyetemben én is tudom produkálni a jelenséget...
