A helyzet az, hogy egy penge vagy éles, vagy megbocsátó, vagy tartós vagy drága. Ezen tulajdonságok optimális kombinációjára és a szőrötök tulajdonságának függvényében fogjátok azt mondani, hogy egy penge jó vagy rossz, vagy még elmegy, vagy használhatatlan. Ami megbocsátó, tehát nem hagy pontvérzést és nem hántja le a bőr felületétét de még sima borotválkozást biztosít, (azonban nem lesz minden körülmények közt 100%-ig alapos) az valószínűleg több élen lekerekített, ilyenek a standard pengék (pl. sima Personna, Wilkinson, stb.) amikre nem lehet azt mondani, hogy "iszonyú élesek", mivel viszonylag vastag szalagból készülnek és nehezebben vágnak, mivel az élgeometriájuk miatt az utolsó vágóél már viszonylag tompa szögű. Ezt a vágótulajdonságot egyébként elég jól lehet mérni, akár otthoni körülmények közt is, persze szubjektíven érzésre....de nem csak arcon. A Feather ugyebár a standard pengék pont ellenkezője: vékony szalag, magas két facetes él, ennek megfelelően alaposan megedzett acél, éles mint a fene, de éppen a küszöbön a minden tekintetben optimális paraméterekkel, lenyisszant mindent, ami az útjába kerül így könnyen kicsinálhatja az érzékeny bőrt.
Egyébként az Elios penge ugyanabban a gyárban készül, mint a nemrég "Hogyan készül" műsorban bemutatott pengék. Tehát nem valószínű, hogy Pakisztáni.
Azt meg tudom erősíteni, hogy a Kínában, Indiában, Pakisztánban és Mexikóban gyártott pengékkel lehetünk egy kicsit előítélettel, de valószínű, hogy a megfelelő technikai feltételek itt is elérhetőek lennének, de nyilván elsősorban olyan piacra gyártanak, ahol ennyire nem vesézik ki a pengék tulajdonságait és nincs is komoly összehasonlítási alapjuk, sőt örülnek, ha jut egy kis pénz borotválkozásra...a gyártók ehhez mérten fogják vissza a költségeiket az éppen használható minőség megütéséig.