Penge,
érdemes megnézni a vonatkozó szabványokat, abból is jól látszik, hogy semmilyen anyagnak sincs homogén grit értéke. Mindenhol úgy van meghatározva a dolog (pont minap olvastam egy összehasonlító cikket, ahol a FEPA, ANSI, ill. JIS szabvány volt taglalva),hogy X% valamekkora szemcseméret alá, Y% valamekkora szemcseméret fölé eshet/kell hogy essen, és Z% valamilyen átlag szemcseméret körül szórhat (természetesen x, ill y határon belül). Egyébként pont azért kérdeztem, hogy a "sima" üveg az milyen? Mert ugye abból is van 1000+1 féle. Mint tudjuk a felületi érdesség mindig a megmunkált anyagtól, és a technológiától függ!
Az üveg:ha pl. ha úsztatott üvegről beszélünk, ott kb. semmi összefüggés nincs a kiinduló anyag szemcsemérete, és a végtermék között, mert ugye megolvasztják az üveget, és folyékony ólmon úsztatják, így kapnak szép sík üvegtáblákat, amikor a folyadék "megszilárdul" (ez meg ugye képzavar, mert az üveg gyak. túlhűtött folyadék). Így ott szerintem inkább a technológia határozza meg a grit értéket (felületi érdességet).Hogy miért nincs pl. üveg por? Valszeg azért, mert azon összetevők, amik egyébként a munka oroszlán részét végzik, megtalálhatók más csiszoló, polírozó anyagokban. Amit mi anno mint polírozó/csiszoló anyagként tanultunk, és nem természetes szemcse, az vagy aluoxid (korund), vagy ha kemény anyag kell, akkor CBN (köbös Bór-Nitrid), vagy gyémánt. A fémipar ezekkel szinte mindent meg tud oldani, a spec. dolgokat meg fizesse meg, aki használja...