Az óra dologgal pont úgy vagyok, mint a borotvával, töltőtollal és mással. Elkezd a téma érdekelni, belevetem magam, aztán elkap a hév (nem a helyi érdekű
) és vásárolok, illetve vásárolnék irracionálisan mindent össze-vissza. Aztán rádöbbenek, hogy minek 4-5-6-10-15 borotva, óra, töltőtoll, pipa, miegyéb. Egyszerre sosem tudom használni őket és végül 1-2, ritkán 3 darab marad, ami folyamatosan felváltva használatban és hasznomra van, a többi napozik. Nem akarok gyűjtő lenni, mert számomra semmi élvezet nincs abban, hogy nézegetem őket, vagy hogy majd egyszer sor kerül arra is. Vagy hogy minden napra be legyen osztva, hogy melyik legyen a szerencsés. Inkább megkeresem és megtartom azt, vagy azt a párat, ami mindig, vagy a legtöbb helyzetben használható és helytáll. Ami nem, azt nem tartogatom. Úgy hiszem ez akkor is így lenne, ha számlálatlanul állnának hegyekben itt a bankjegykötegek. De kinek mi a defektje, nem vagyunk szerencsére egyformák.
Ami közhely, de mindig igaz, hogy az ízlés nem vita tárgya.
Fórumokra és órákra visszatérve számtalanszor találkozom azzal, hogy büszkélkedik valaki a saját szerzeményeivel, én meg nem értem, hogy mi vitte rá az embert a megszerzésére, nekem ingyen se kéne. És valszeg így vannak sokan az enyéimmel. De ez a dolgok rendje.
