@FBP: A penetrációs vizsgálat sem mindenre használható, pl. zárványhibák, nem felületi repedések kimutatására nem jó
Valóban nem jó mindenre, csak a felületen (is) megjelenő hibákra, ezért is nevezik felületi vizsgálatnak. Az izotópos (vagy Rtg.), vagy UH, vagy örvényáram meg térfogati vizsgálat.
Egy tartószerkezetnél, vagy nyomás alatti tartálynál lényeges lehet a belső hiba is, de szerintem egy borotvánál...hát, nem hinném. Ugyanis ahhoz, hogy a hiba (ami nem hiba) valós hibává (azaz makroszkopikus repedéssé) álljon össze kellenek erőhatások is, amik egy borotvánál meglehetősen elhanyagolható mértékűek (a normál használatra értem).
A baj inkább az a borotváknál, hogy (még nem néztem utána, úgyhogy nem biztos, hogy igazam van) elmentek a túl rideg anyagok irányába, aminek "eredményei" a ZOZO által leírt jelenségek lettek. Elvileg a legutolsó hőkezelés arra szolgálna, hogy a maradó feszültségeket eltüntesse...de hát egy ilyen rideg anyagnál ez már nem olyan egyszerű.
Fáradás: szerintem ne keverjük ide a fáradást! Borotváknál ez ritka (szerintem egyikünk sem használja gallyazónak egy borotváját sem). A műszaki nyelvben kissé mást jelent az anyagfáradás, mint a köznapi nyelvezetben. Egy borotva nincs olyan erőhatásoknak kitéve, ami fáradásos töréshez vezethetne (hacsak nem megyünk le mikroszkopikus méretekbe, és az élszalag utolsó mikronjait nem nézzük, amik fenéskor "hajtogatódnak" ide-oda...de itt most nem erről van szó). Az anyagfáradást nagyon nehéz műszeresen kimutatni. Csak roncsolásos eljárás létezik. Vagy számolni lehet.