A megállni tilossal együtt nem teljesen életszerű, azért tűnik elcseszettnek a dolog.
A megállni tilos önmagában egy elcseszett találmány. Ugyebár valami olyasmi miatt találták ki, hogy az adott úton, vagy útszakaszon ne legyen akadálya a haladásnak, mert mondjuk keskeny az út.
Mi van, ha dugó alakul ki? A KRESZ-ben van mentesítő kitétel erre? Nincs. Akkor mehet a bünti.
Világos fogalmat akot a kredz erről:
40. § Megállás
(1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.
(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.
(4) Lakott területen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.
(5) Tilos megállni:
a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;
e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;
h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;
i) autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet;
j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;
l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassítósávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;
m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.
(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.
(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(
A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (
bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
Enek pontos értelmezése a következő:
Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, ha a vezető a járműnél marad egyéb okból legfeljebb öt percig történő egy helyben tartózkodás.
Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás.
Forgalmi okból történő megállás: a járművel a közlekedés során, a közlekedés biztonsága érdekében történő egy helyben tartózkodás, ahol a vezető a járművek, gyalogosok, közúti jelzések, közlekedési szabályok, vagy forgalomirányító rendőr illetve jelzőőr által kényszerül megállásra. (Ez a KRESZ által nem meghatározott kifejezés, csak a könnyebb érthetőséget szolgálja a továbbiakban.)
Műszaki okból történő megállás: a jármű valamely fő vagy segédberendezésének olyan mértékű meghibásodása által bekövetkezett egy helyben tartózkodás, amely esetén a jármű haladásképtelen, vagy a saját és mások biztonsága érdekében nem haladhat tovább. (Ez a KRESZ által nem meghatározott kifejezés, csak a könnyebb érthetőséget szolgálja a továbbiakban.)
Műszaki okból történő megállás esetén, biztonsági okokból törekedni kell arra, hogy a hibás jármű az út melletti területen tartózkodjon. Amennyiben ez nem lehetséges, lakott területen kívül az úttesten és a leálló sávon kötelező kihelyezni az elakadásjelző háromszöget, amennyiben az a jármű kötelező tartozéka.
