Tegnap és ma két német pengét eresztettem össze.
Az egyik a Wilkinson, a másik a Cerrus volt.
Gondoltam rá, hogy ha már két német pengéről van szó, akkor stílszerű lenne Mühle R89-ben próbálni őket, de tartottam attól, hogy az egyébként sem túl acélos blédek abban a vasban nem borostásra, hanem szakállasra hagytak volna, így inkább a szőrtelenítésben némileg jobb hatásfokú (szerintem) Astra 901 TTO-ba tettem őket.
Tegnap a Cerrus táncolt jobbfélen, Wilki balon, ma pedig térfélcsere volt.
Mindkét alkalommal 2 kört mentem. Egyik fél letol, pengecsere, másik fél letol, habzás, majd másik fél ismét letol, pengecsere, egyik fél letol sorrendben.
Néhány napja tudom hogy a jobb pofázmányomat valahogy jobban tudom beretválni, mint a balt, a 30 éves DE rutin dacára, így most már ezzel is kalkuláltam.
Első nap a két penge nagyjából hasonló eredményt produkált, talán a bal félen egy hangyafasznyival erősebb maradt a borosta, de ez ugye az említett ügyetlenségembe bőven belefért.
Ma a jobb oldali nem csak icipicit, hanem már egy foknyit jobb lett, mint a bal fél, tehát jobban érezni lehetett a különbséget, mint a tegnapi alkalommal.
Konzekvenciám ezért az lett, hogy a két bléd közül szerintem a Wilkinson jobb egy fokkal. Tartóssági tesztre nem nagyon alkalmas egyik sem, mert már új korukban sem igazán élesek, ezért hamar kell cserélni őket.
Ha még azt is hozzáveszem, hogy a Cerrus volt a drágább, akkor nem kétséges, hogy melyik a jobb vétel. Már ha ilyen pengét akar valaki is vásárolni, mert jómagam a meglévők elhasználása után kerülni szeretném őket, amíg lehet.
