Böker - Solingen
No, ő lenne az előbbi késsel emlegetett régóta vágyott holmi. Már egy ideje megvan, de csak tegnap került fel rá a nyél. Eredetileg úti borotvának készült. Nem egy mai darab és a korabeli műanyagipar a jelek szerint még gyerekcipőben járhatott, mert a nyél anyaga elöregedett és tört mint a ropi. Szóval új nyélért kiáltott:

A nyélről: Amikor először megláttam Fonti bátyó Mastro Livi borotváját, azonnal beégett a retinámba.

Elsősorban a nyele fogott meg, a maga nemesen elegáns egyszerűségével. Miután találtam egy darab puszpángot a gyalupad alatt, mindjárt beugrott, hogy megpróbálok barkácsolni ehhez a késhez valami hasonlót.


A késnek annyi szépséghibája van, hogy a nyaka mindenfele el van tekeredve.

Szimmetrikus nyél esetén egyszerűen rácsukódna az egyik oldalra.

Rendesen kellett vele trükköznöm, hogy szépen középre zárjon:

Tegnap este megfentem. Maga a penge nagyon jó (szinte NOS) állapotban volt. Kb. tíz perc munkát igényelt élet varázsolni rá, és nem is akármilyet. Ma reggel leteszteltem.

Valaki épp a napokban említette, hogy egy Böker kötelező darab. Lehet hogy igaza volt.

Dobogós helyet követel.


