Tiszteletem a borotválkozó embereknek!
Bele is vágnék a közepébe.. Napokban vettem egy borotvát a piacon, aminek nem tudom a gyártmányát. Ugyanis ki lett belőle köszörülve. 4 csillag és egy kalapács látszik rajta. Szaru nyéllel. Legalábbis a szaga alapján. Először agyaltam rajta hogy fölkeressek egy szakit, aki már jócskán gyakorlott a felújításban, vagy majd én nekiálljak.. Türelmetlen lévén, az utóbbit választottam.
Lebarkécsoltam róla a nyelet és mivel meglehetősen elhasznált, úgy gondolom hogy majd csinálok hozzá valamiből. A penge erősen csorbult, több helyen is. Korrodált is, de az él mentén szép tiszta, rozsdamentes. A pengét elkezdtem csiszatolni vízpapírral, az után csiszoló gumival. Olyan mint a radír és vízpapír keveréke. Régi szerzemény, már nem tudom honnan van. Ezek után kis barkácsgéppel filckoronggal, pasztás polírozást kapott, vigyázva, nehogy hevüljön az anyag.
Na ez után jött a fejtörés.
A csorbákat mivel szedjem le? Mivel semmiféle speckó felszerelésem nincs, ezért kockáztattam és az általatok leírt technikával egy gyémántporos élezőn adtam az érzésnek. Meglepően jó lett az eredmény, bár igen sok anyagot le kellett koptatnom, hogy eltünjenek a csorbák. Ez után, mivel semmiféle finom kövem sincs, további kockázatot vállalva ráfektettem a gyémántporosra egy kopott vízpapírt és azon húztam meg szárazon. És mivel bőröm sincs,
ezért alternatívaként egy kartonlapra kentem némi pasztát és azon finomítottam. Micsoda szakbarbár! Na de. A lábamról a szőrt szárazon, finoman sercegve akadálytalanul viszi. Körömteszt ok. Hajszálteszt még nem volt. Asszony loboncából kéne beszerezni... Az igazi borotválkozással várok amíg meg nem csinálom a nyelét. Képeket megpróbálok valahogy feltölteni.
