Úgy emlékszem, már írtam, hogy nagyon tetszik, hogy- ahogy általában, most is- messzire vezet egy-egy indított téma kitárgyalása.
Ezért is tartom fontosnak megjegyezni, hogy figyeljünk oda, hol kapnak az állítások gellert!
Az, hogy valaki nem gumizza vagy kötözi a pamacsát, nem jelenti azt, hogy nem becsüli meg.
Sajnos meg van az a hibám, hogy személyesnek veszem a megjegyzéseket. Magamból indulok ki azok értelmezésénél.
Longball éltárs szívemből szólt, mikor a munka megbecsüléséről írt, illetve az eszközök (kézi eszközök) megbecsüléséről, karbantartásáról.
Én is nagyon vigyázok minden holmimra, szerszámomra. Éppen ezért pamacsimat állványon tárolom, külön polcon, mindíg szárazon teszem el őket, használat után kiöblítem, kirázom ( nem nyomkodom!) és óvatos, körkörös mozdulatokkal egy száraz törölközön átdörgölöm. A nyelet is áttörlöm, ne maradjon szappanmaradék rajta. Megigazítom a szőröket, ha egy- kettő kiállna a kötegből és fejjel lefele ( a pamacsot természetesen) a tárolóba helyezve kiteszem a fürdőszobaszekrény tetejére 24 órára száradni. Ha úgy tetszik , csak másnap reggel teszem el.
Nos, úgy gondolom, ez a fent részletezett eljáráa is alátámasztja, hogy megbeszülöm pamacsaimiat, és ezáltal mások munkáját. Gumizni viszont nem gumizom. Éppen abból a megfontolásból, hogy nehogy ártson a pamacsnak. Betörje a szőrt, vagy befülledjen alatta, mert lassabban tud száradni.
Mindazonáltal, ahány ház annyi szokás. Mint ahogy a kezemen az ujjaim sem egyformák, úgy nem csak egyfajta módon lehet ingóságainkat megbecsülni.
Üdvözlettel:
Toportyán