Büszke vagyok. Illetve elégedett. Vagy inkább büszke és elégedett: megtaláltam életem pamacsát.
A szintetikus pamacsokkal eleinte nemigen törődtem. Amikor a Mühle Silvertip Fibre megjelent két éve, nem nagyon izgatott. Annyira menőnek gondoltam a borzpamacsokat, hogy nem is gondolkoztam másban, mint állatszőrben. Kipróbáltam Black Badgert, Finest Badgert, Silvertipet, Super Silvertipet, malacot is, többfélét. Tényleg nagyon szépek, gondoltam.
Csakhogy egyikkel sem voltam igazán elégedett.
Az egyik szúrt, egy másik kevésbé, de zabálta a szappant. Megint másik túl puha volt, mindig attól tartottam használat közben, hogy száradás után is szétnyomódott formájú marad. De azért szerettem őket.
Mondjuk kipróbáltam egy Silvertip Fibre pamacsot is, de az egyáltalán nem működött nekem. Sok kísérletet tettem vele, de végig úgy éreztem, hogy az én konkrét pamacsom nem úgy viselkedik, mint ahogy kellene. Kicsit aggódtam, hogy nem egy túl meleg scuttle-vel tettem-e tönkre, de hát nemigen tudtam egyedül kideríteni. Úgyhogy fogtam magam, és visszaküldtem a Mühlének, hogy szerintük jó-e.
Két héttel később kaptam egy csomagot, benne egy sajnálkozó levél, amely szerint a Mühle sem érti, de a visszaküldött pamacsom nekik sem működik. Küldtek hát egy másikat (eggyel nagyobb méretben), pár krémet meg szappant, és egy meglepetést: az akkor még csak bevezetés előtt álló Black Fibre-ből egy promódarabot.
Persze mindennek örültem, sőt, próbáltam kiélvezni az új (és ezúttal tényleg működő) Silvertip Fibre-t, de egyre csak ugyanoda jutottam: hogy a Black Fibre sokkal selymesebb, finomabb. Az SF szúrt kissé, a BF viszont nagyon jó volt. Egyedül azt sajnáltam, hogy csak 21mm-es a köteg, bár azzal is simán ment három kör, de akkor is.
Közben sokat kellett utaznom, és vettem egy utazós SF pamacsot is. Kicsit tartottam tőle, hogy az utazás alatt a szúrás mennyire lesz zavaró, ám legnagyobb meglepetésemre furcsa dolog derült ki. Az utazó SF pamacs rövidebb szálakat tartalmaz, mint a "klasszik", és egyáltalán nem szúr. Sőt, nagyon kellemes. Rugalmas, de puha, épp, ahogy szeretem. Egy bajom volt csak vele: hogy 19mm-es, egy kicsit kicsi.
Viszont a BF és az utazó SF révén beleszerettem a szintetikusokba. Sok utánajárás után elhatároztam, hogy kipróbálom a Frank Shaving szintetikusokat is. Olcsók, kevésbé szépek, de éppen lehetnek jók is. Olvastam egy fickóról, aki készíttetett egy 28mm-es szintetikus köteget Frankkel (aki igaziból Ian), és én is elhatároztam, hogy kipróbálom. Rendeltem egy 28mm-es, egy 26mm-es és egy 24mm-es köteget, és hónapokig használtam mindegyiket.
Az olvasott lelkendező beszámoló ellenére hamar rájöttem, hogy a 28mm-es bőven túl nagy nekem, el is ajándékoztam. A 26-os és a 24-es között sokáig vacilláltam: a 24-es mintha jobban működött volna, de a 26-osra szebb nyelet raktam, ezért azt is élveztem... Mindkettő nagyon-nagyon jó volt. Sokkal többet használtam őket, mint bármelyik másik pamacsomat, beleértve a BF-t és az utazós SF-t is. Az állatszőr pamacsok meg annyira kompromisszumosnak tűntek ebből a távlatból, hogy egy idő után még a korábbi kedvenceimet is légmentesen csomagoltam el. Eladni nem volt szívem őket, de hogy használni nemigen fogom őket egyhamar, abban teljesen biztos voltam.
Ekkor vettem észre, hogy a Franknek időközben három különböző szintetikus kötege is van már. Azt rögtön tudtam, hogy a 24mm-es méret felel meg nekem leginkább, így ebben a méretben vettem mindhárom típusból. Íme:
Az első leginkább a természetes sertésszőrhöz hasonlít működése alapján. Kicsit sprődebb, mint a többi szintetikus, viszont sokkal erőteljesebb, "szalmásabb". Nekem mondjuk nem tetszett meg, de értem a koncepciót, és biztos vagyok abban, hogy van, akinek ez jön be.
A második az a típus, amit korábban már három méretben kipróbáltam, és imádtam. Magamban 2-bandnek neveztem, noha a szőrszálak hegye kissé szőkített. Jó külsejű köteg: kissé világos az alapszíne, de nem túlságosan műanyag-hatású, a szálak hullámosítottak. A simasága, puhasága már korábban is meggyőzött, olyan habokat készítettem vele, amilyet mindig is szerettem volna. A Mühlékkel szemben pont a megfelelő vastagságú a köteg, sosem volt olyan "kár, hogy nem vastagabb" érzésem használat közben.
Na de a harmadik. A külseje 3-band silvertipre emlékeztet, és nem úgy, mint a Mühle, hogy tíz méterről kiszúrod, hogy ilyen formájú borzpamacs nincs, és különben sem szoktak csillogni a borzszőr-szálak. Ez a köteg konkrétan csodaszép. Épp a megfelelő hosszúságúak a szálak, épp a megfelelő módon is van festve: mindegyik szín éppen megfelelő szélességű sávot kapott.
És ahogy habosít, na az még a durva. Nem mondom, hogy nagyságrendekkel lenne jobb, mint a 2-band, mert már az is nagyon jó. Ez viszont előírásszerű: ideális gerincű, gyorsan töltődik, csodálatos habot ad. Emellett kimondottan sűrű hatást is kelt, és rugalmas, és puha, és, és, és... Le voltam nyűgözve. Beleültettem a legszebb pamacsnyelembe, egy 2011 Semogue SE-be (és nevetve hajítottam ki belőle a gyári, egekig magasztalt "hegyivaddisznó" köteget), és azóta csak sajnálom a korábbi kedvenc 2-bandet, mivel az is bazijó pamacs, de semmi okom rá, hogy ne ezt használjam minden reggel. Így néz ki:
Hazaértem. Épp a megfelelő méret, épp a megfelelő kötegkonzisztencia. Legjobb hab, amit pamacs nekem csinált. Legszebb nyél. Nem tudok nagyobbat kívánni. Szeptemberben eladom a 2-band kötegeket, amelyek a keresés során hozzám kerültek, és a legjobb szívvel fogom javasolni őket bárkinek. Közben pedig minden reggel büszkén és elégedetten pörgetek olyan habokat a képemre, hogy utána a tíz ujjamat is megnyalom majd.
FIGYELMEZTETÉS: a korábbi fórumos vitákból okulva egyvalamire szeretném azért felhívni a figyelmet. Ha még nem próbáltál szintetikus pamacsot, állatszőrt viszont igen, akkor fel fog tűnni, hogy a víztartó képessége a szintetikusnak érezhetően kisebb. Ez engem egyáltalán nem érdekel, de tudok olyan fórumtársat, akit viszont nagyon. Szóval ha téged a víztartó képesség vesz le a lábadról, akkor a szintetikus pamacsok nem neked valók.
