Tegnap volt ez az áramspórolós nap. A mi falunk kitett magáért, mert 2* is elment az áram, egyszer 3 óra hosszára, egyszer meg másfélre.
Szóval akadt egy kis időm, gondoltam megpróbálom magam is, hogy a Wilkinson ufója mennyi vizet kíván.
Az eredményen nagyon meglepődtem.
Szappan beáztat tíz percre, pamacs is. Ez utóbbi a Semogue 1470-es modell volt, ami nem egy habgép, azt tegyük hozzá.
Szóval az áztatott szappanból elég sokat felvettem a jól kirázott pamacsra, majd tálban kezdtem el a habképzést. Egy ideig semmi nem történt szokás szerint, majd szép lassan kezdtem hozzácsepegtetni a vizet, újra kavarás, pár csepp víz, újrakavarás. Úgy két perc múlva jutottam vele olyan szintre, amire már azt mondtam, hogy érdemes a pofámra kenni.
De ezt még nem tettem meg, hanem további cseppeket töltöttem az elegyhez. Egy darabig bírta a cucc, bár nagyobb hab már nem képződött, majd egyszer csak pillanatok alatt, szinte varázsütésre összeomlott a hab (keverés közben!).
Mit összeomlott, ELTŰNT A PAMACSBÓL MÉG AZ ÍRMAGJA IS!
Szóval aki az ufóval akar borotválkozni, annak nagyon kell figyelnie a vízre, mert a hattyú halála ehhez képest kutyaf.sz., gyenge ipari tanuló.