Uraim!
Egy borotválkozásról kell, hogy beszámoljak.
hosszú lesz.
Egyébként azért ide írom, mert a főszereplő az olasz Figaro lágyszappan, amelyről írni szándékozom.
Először is szeretném megköszönni Szemi éltársnak,
hogy általa szereztem egy olasz, Figaro, tégelyes lágyszappant.
Mivel korábban hasonlót még nem próbáltam, nagyon kíváncsivá tett. Na jó, mondjuk ez így nem teljesen fedi a valóságot, hiszen előtte Proraso tégelyes szappant már használtam - egyszer. De ugye az mentolos egyébként is.
Na a Figaro, viszont nem. Hanem egyesek szerint mandula, szerintem inkább marcipán az illata. Töményen, erősen, ám mégsem teljesen túlzóan. A doboz felnyitásakor, megmondom őszintén még nem éreztem semmit, ahhoz szaglásznom kellett a hefftimmel a krém felett.
A HJM pamacskámat áztattam és az arcomat alaposan előkészítettem a borotválkozáshoz. Majd szépen szappant vettem fel az állítólagos borzzal, körkörös mozdulatokkal. Itt kell megjegyeznem, hogy lassan be kell szereznem egy minőségi borzpamacsot. Visszakanyarodva, csak annyi vizet használtam, amennyi a pamacsban volt egy határozott, de óvatos mozdulatú kirázás után. És a krém lassan kezdett felkúszni a szálakon. Na ekkor éreztem meg a marcipán illatot szaglászás nélkül is. Csodálatos, gondoltam, mert nekem nagyon tetszett és a marcipánt is szeretem. Mondjuk inkább enni, mint szaglászni.
A tálkámban néhány csepp víz volt, ott habosítottam, nem az arcon. Nagyon hamar kaptam szép, tömör habot.
Mivel ilyenkor rá szoktam kenni a vizes arcomra belőle, most is így tettem és ott tovább habosítottam. Vártam, hogy esetleg érezzek valamit a habból, hogy egyáltalán rajta van a bőrömön. No, nem is azt vártam, hogy hűsítsen, kár is lett volna, hanem, hogy úgy egyáltalán "érezzem". De tényleg semmi hatást nem váltott ki a bőrömből, pedig a legtöbb cuccnál azért érzem, hogy valami csak van, valami csak történik...
Végül is, ennek elmaradása nem volt probléma, az illata miatt pedig csak pamacsoltam és pamacsoltam, amíg egy kis vizet nem kért, mert ugye az időt ilyenkor nem illik túlságosan elhúzni.
Az arcom és a hab is készen állt a három és fél napos borosta lehúzására.
Uraim! Ami ezután jött, az maga a megtestesült, két lábon járó döbbenet. A borotva úgy siklott, mint eddig még soha, csak úgy nyeste a szőrszálakat. Azért ehhez ennyire nem vagyok én hozzászokva, gondoltam magamban, de folytattam a műveletet. Csak lefelé.
Az első kör után gyors arcvizezés és újabb pamacsolás következett, majd a másdik kör. Ekkor már oldalról is húztam a borotvát. Hiába, most is hibátlanul siklott a borotva, szépen vitte a szőrt.
Harmadik körre nem is igazán volt szükség, egy-két majomszigetet kellett eltüntetnem, amik rendre ki is nőnek, az állam két sarkában.
Arcöblítés és vizsgálódás következett. Az eredmény babapopsi minőség, nulla azaz 0 irritáció.
Részemről a teljes döbbenet, mert ennyire profin sikerült borotválkozásban mostanában nem volt részem. Jól sikerültek voltak, meg hát bizony rosszak is, de ez maga a pozitív szélsőség.
És hogy mi volt a borotva? Volt benne EJ DE89, bic, és az eme sorokat olvasó igaz férfiak körében polgárpukkasztónak számító, eldobható Gillette Blue II plus. (Mondjuk ezért én kérek mindenkitől elnézést, de megvolt rá az okom).
After: Derby Lux, mert kedvenc. Az egyik.
Mivel a borotválkozás teljesen egyénfüggő dolog, ezért a magam nevében kijelentem, hogy eme krémnek/szappannak mindig kell, hogy legyen helye a borotválkozótükröm előtt. (mondom ezt úgy, hogy egy használaton vagyok túl vele)
Szemi Úr!
Akárhonnan is tetszett szerezni ebből a tégelyből, akármilyen kapcsolatokon keresztül is jutott el Önhöz a Figaro tégelyes szappan, azt a kapcsolatot tessék megtartani, igencsak megéri. Ha pedig személyes beszerzés volt, akkor kijelentem: Kérek még!
Köszönöm a türelmet!
