Nem egészen tudom, hogy mitől is lenne nehezebb a yumi készítése 
Csak mert japán
Bár az íjat nem méterre adják, de azért talán számít, hogy lényegesen hosszabb, mint egy európai íj. Aszimmetrikus, és nemcsak azért mert a felső karja hosszabb, hanem oldalirányban is enyhén ívelt, mivel a lövés technikája ezt kívánja meg. Magyarul térgörbe. (Mondjuk ezzel együtt sem látom
itt az ötszörös árkülönbséget.)
Nem azért mert japán, hanem azért mert a japánok egy kicsit másképp közelítik meg a dolgokat. Európai íjjal, egy év gyakorlás után egészen jó eredményeket érhetsz el. Ha japánban (hangsúlyozom japánban) beiratkozol egy kyudo iskolába, egy év múlva adnak íjat a kezedbe, aztán még egy röpke év, és már céltáblára is lőhetsz.
Itt egy öt perces
videó, csak az íj megfogásáról. (Ha nem így fogod meg esélytelen a
jó lövés, és hidd el, nem öt perc erre ráérezni, ráadásul még a kezednek is alakulni kell hozzá.) Persze Európából nézve ez eléggé dilettáns dolognak tűnik: "Mi a bánatot vacakolnak ezek itt, amikor egy csigás reflexszel egy hónap után olyan köröket lősz mint yumival kb. öt év múlva?"
Szóval ahhoz, hogy ebbe belevágjon valaki, még nagyobb "beütés" kell, minthogy késsel borotválkozzon.
Szerk: Kicsit az árra visszatérve: hagyományos technológiával és alapanyagokból készült magyar íj (ez ugye kicsit erőltetett, mert csak sejtjük hogyan készült, mivel nem lehet egy ezer éves gyártástechnológiát csak úgy kivenni a fiókból
) legalább akkora érték, és nemcsak erkölcsi értelemben, mint egy yumi, viszont a polcokon nem ezeket látod.
