azért szerintem a fogyasztói társadalom igenis hiányozna legtöbbünknek, még ha nem is valjuk be. De azért az, ugye nem olyan rossz, hogy pl. otthonról pötyögsz valamit egy dobozba, és rövidesen csenget a postás valami jó kis fogyasztási javval... Még, ha régi cuccokat is használunk, de azért nem letagadható, hogy e blog hobbija is maximálisan kihasználja a fogy.társ. adta lehetőségeket. Gondoljunk csak nagyapáinkra, akik használták, ami volt a boltban, és eszükbe sem jutott volna a világ másik feléről valami kézműves cuccot venni, miután megtárgyalták a világ harmadik felén csücsülő virtuális barátjukkal, hogy az milyen jó. És persze a gaz multi futárcég sem hozta volna el néhány nap alatt...
Vigyázat, a fentiekkel nem azt akarom mondani, hogy ez a legjobb berendezkedés, és még azt sem, hogy ez lenne az ember természetéhez legjobban illeszkedő valami. Inkább csak azt akartam érzékeltetni, hogy "magad is zsarnokság vagy" és "mindenki szem a láncban", még ha lázad is ellene. Maga a globalizáció is tény: lehet nem szeretni, de egész egyszerűen egy tény, ami adódik a kialakult rendszerből.
A bankok közremödésével létrejött pénzbőségnek a fejlődésben betöltött szerepéről már nem is érdemes szinte beszélni: ami a huszadik században végbement, azt szerves (tehát csak a termelés bővüléséből eredő haszonból bővülő) fejlődés útján soha nem lehetett volna elérni. Sőt, ugye már Széchenyi is pont a kereskedelmi formában elérhető hitelt hiányolta. Ezektől persze a bank nem lesz még egy szeretnivaló nagybácsi: működik a maga rideg racionalitásával, egyetlen rendezőelv, a (lehetőleg hosszabb távon fenntartható) maximális profit mentén. Szociális szempont nem érdekli, max. abban érdekelt, hogy ha lehetőség van egy adós fizetésképesen tartására, és nagyobb a megtérülése mint az ügylet bebukása esetén, akkor azt az utat választja. De a rendező elv továbbra is a zsé... Az államnak ezért kell szociális rendszert fenntartania a másik oldalról, nem (kizárólagosan) profit alapon.
