Nyilván mások vagyunk meg az emberek lába is más. Mindenesetre az életérzés és a jó vétel között bizony nagy különbség van. Én életemben nem vettem mondjuk 20e Ft-nál drágábban bőrcipőt és amióta nem nő a lábam, ezek mind megvannak, mondhatom, hogy az én használati mértékem mellett élettartam garanciásak, kényelmesek. Amik nem idomultak a lábamhoz (rosszul vettem), elajándékoztam őket, vagy kidobtam. Én igazából egy dologba kötök bele amikor 65 v. 200e-s cipőről hallok. Nem a ruha teszi az embert! (mert ez is nagyban benne van!) Legalább is az én szememben nem és aki azt hiszi nagyot téved! Ráadásul, ha gyűjtögetni kell egy-egy darabra, az ebből a szempontból a betegség, csak erre hívnám fel a figyelmet. (mégiscsak egy használati eszköz, amivel egy évben egyszer minimum tutira sz@rba is lépsz)
Aki megteheti, hogy legyen otthon 20 pár cipője, annak inkább legyen ízlése és 20 pár cipője, ne 1. Akinek, mint az én példámban leírtam, ez a "mindene" az übergáz. Nyilván tothzoltan nem a "beteg" kategória, és teljesen elfogadható, hogy egy ilyen cipőre áhítozik, de mégis, a "betegség" valahogy ezek után, de így kezdődik! Lehet tévedek, de lehet nem.
