Azért a fonetkiusság inkább az írásra, mint a kiejtésre. Ld. MHSZ 202-222. szabályai. A kiejtésről pedig sehol nem láttam előírva, hogy a fonetikusság követelmény lenne - meglepően furcsa eredményre is vezetne. Az viszont teljesen érhető, hogy formálódik a kiejtés a magyar nyelvhez, nem csak hangokban, hanem, sőt még inkább hangsúlyban. Nem hinném, hogy bárkinél normálisnak lenne tekinthető, ha mondjuk Chopint betű szerint ejtené... Illetve nem véletlen, hogy a meghonosodott idegen szavak, mint a vincseszter, fájl, löncshús stb. kaptak egy magyar átírást - ami persze az eredeti hangalakot csak részlegesen tükrözi. Azt sem szabad szerintem elfelejteni, hogy a magyar műveltségben él egy latin, és német hagyomány, amelyek révén irodalmi szövegeink - természetesen eredeti helyesírással az esetek többségében őriznek idegen kifejezéseket, idézeteket. Ezeket már anno sem ejtették fonetikusan.
Összeségében - többekhez hasonlóan - azt mondom, hogy hagyjuk a szélsőségeket, hagyjuk a magyar nyelvet élni és fejlődni. Vagyis, ha egy idegen szó idomul a magyar nyelvhez, fogadjuk el. Viszont a közismert, és általánosan is abban a formában használt szavakat is fogadjuk el.