Ilyen területfüggő kiütésem nekem is volt.
Esztergomban töltöttem életem első 25 évét, de kisgyerek koromban sokszor vittek a Békés megyében lakó nagymamához. Gyakorlatilag Mezőtúrnál jelentkeztek először a kiütések, mire a mamához értünk már tele voltam. Hintőporozták meg minden, de ez mindaddig rajtam maradt, míg haza nem indultunk. Ha ez egy hónap időtartam volt, akkor addig tartott. Érdekes módon gyerekként nem éltem meg tragédiaként a dolgot és bár viszketett, azért egész nap eljátszottam a kertben meg az utcán. Hazafelé aztán Mezőtúrt elhagyva elkezdtek eltűnni. A mai napig sem tudjuk, miért volt. Viszont azóta kinőttem ezt a dolgot. Most mehetek bárhová, kiütések már nem jelentkeznek.
Megjegyzem azt egy kicsit erősnek érzem, hogy a bőrgyógyászok ne értenének semmihez. A dolog ugye úgy kezdődik, hogy
6 év az egyetem. Ez alatt az idő alatt általános orvossá lesznek a tanulók, majd ezek után kezdenek szakosodni a nekik szimpatikus területek felé az immáron doktorrá vált emberkék.
És ez a 6 év nem csak melegedéssel és fröccsözéssel telik, azt látom, mert a fiam is a Semmelweisre jár. Fogorvosnak készül. Nekik "csak" 5 év az egyetem, de számomra is meglepő módon az első két évben ugyanazt tanulták, mint az általános orvosok. Sőt, a további években, mikor már nagyobb részt a fogászat tölti ki a tananyagot, akkor is vannak egyéb szakterületekkel foglalkozó tárgyaik, amikből rendre vizsgázni, szigorlatozni kell nekik is, függetlenül attól, hogy az iskolából kikerülve ezekkel nem fognak foglalkozni.
Tehát bármilyen hihetetlen is, még egy fogorvos is tanul belgyógyászatot, sebészetet, patológiát, szemészetet, fü-orr-gégészetet, sürgősségi orvostant és igen, bőrgyógyászatot is. Nyilván nem olyan mélységig veszik ezeket, mint akinek ez szakterülete lesz, de ezekre is kell, hogy rálátásuk legyen, mert a szervezetben minden mindennel összefügg.
Nem tudom vannak-e itt a fórumon épp Semmelweisre járók vagy netán gyakorló orvosok, de gondolom ezt csak megerősíteni tudnák.
