Postai ügyek (közkívánatra):
Ákos január 5-én tértivény-ajánlott módon feladta a 9-es Opit és a szappant (MoPének én adom majd oda, gondoltuk így egyszerűbb és gyorsabb lesz, aha, persze.) 9-én még mindig nem volt semmi jelzés a postától. Aznap (9-én) találkoztam a kézbesítővel, akinél érdeklődtem, de semmi. Tegnap (12-én) Ákos a helyi postán (rakszám alapján) megtudta, hogy engem 8-án értesítettek, hogy a postán (Sashalom 1.) van a küldemény. Postaládában nem volt értesítő cetli. Este elbringáztam Sashalom 1-re, ahol rakszám alapján megállapítást nyert, hogy a cucc a mátyásföldi postán van (jegyzem az egy kis, kvázi gyakorló posta, véletlenül tegnap este 7-ig volt nyitva, amúgy csak nyugdíjás, munkanélküli és kismama tud ott bármit intézni, olyan a nyitvatartása). Volt még 10 percem zárásig. Megraktam nyélen, ahogy mondani szokták. Odaértem. A postás hölgyek sem értették, hogy miért van náluk a boríték. Kértem, hogy vegyünk fel erről valami jegyzőkönyvet. (910 HUF azért erős túlzás egy ilyen szolgáltatásáért.) Az nem ment, mert a panaszbejelentő nyomtatvány megváltozott, a tavalyi már nincs, az idei még nem készült el. Ekkor azonban eszembe jutott a vásárlók könyve, ami hasonló célokra van rendszeresítve. Nosza, kértem egy tollat és sűrűn teleírtam a rendelkezésre álló egy oldalt. Ezzel felavatva az '90-es évek első napjaiban hadrendbe állított nyomtatványt. Az elmúlt 2x évben senki nem írt még bele.
Hát ennyi.
Most várom a választ.
