Divatok jönnek-mennek.
Én is növesztettem a hajam, mikor "csöveskorszak" volt. Hetvenes évek végétől mondjuk 80-as évek közepéig. Aztán bevonultam másfél évre, ahol ráálltam a 3 mm-re- mert különben ment a basztatás ( én még tizedeselvtárs voltam).
Aztán amikorra kijöttem, akkor (egy) már lecsengett a csöveskorszak, kettő, kezdtem kopaszodni, ergo már nem lett volna mit növeszteni. Így maradtam kopasz.
Eleinte nem sokan voltunk (1988), nézegettek az utcán. Még szerencse, hogy a fél ország egy idő után követte a példámat, megnyiratkozott és varratta magát, szóval az ezrdefordulón már nem bámultak meg a buszon (mondjuk néhány borsodi faluban azért a mai napig idegenül mozgok, meg a 7. kerület egy részén is).
Volt motoroskorszak is, az igényes bőrcuccaim a mai napig megvannak, csak 10 kilót fogyni kellene, hogy rám jöjjenek.
Jelen pillanatban már vénnek érzem ahhoz magam, hogy nekiálljak bármelyik irányzatot követni, de ez a mostani, tetovált rockabilly stílus azért tetszik (külsőségeiben).
Arcszőrzetben bajuszig jutottam, a szakáll valahogy elkerült. Gondolom az volt a baj, hogy egy hét borotválatlanság után minden kezdett viszketni.