Itt azért nem ilyen egyszerű a helyzet! Itt az alapanyag (érc) kiválasztásától egészen a "buga" elkészítéséig a Mester felügyeli/irányítja a folyamatot. Mármint az acél alapanyag előállítását. Külön kemencét építenek hozzá (minden adaghoz), kézzel tüzelnek, a mester csak akkor megy el pihenni, ha a kemencét szétverték, és látja, hogy mit "sütött". Egy adag acél értéke lehet 200 dollár is*, meg 50 ezer is... Attól függ, hogy sikerül az olvasztás. És ez még csak az alapanyag gyártás. Ezután jön a feldolgozás, ami szintén egy nagy tudású kézműves mester által, tradicionális módon történik. Szóval, az ár nagy részét a komoly szaktudás, és a sok "kézimunka" teszi ki.
szerk: *Nyilván, ami 200 dollárt ér, azt nem tudja eladni Tamahagane-ként... Mert nem megfelelő a minősége