Elkészült az első japán stílusú borotvakést formázó levélbontóm.
Teljes hossz: 156 mm
Élhossz: 50 mm
Penge magasság: 21mm
Vastagság: 4.2 mm
Anyag: ismeretlen rugóacél
Köszörülés: tradicionális
Nyél bandázs: 1mm-es viaszolt pamut zsinór
A csillogást nem akartam túlzásba vinni, ezért a 600-as csiszolópor után extra cut-al fejeztem be a csiszolást.
A fenésnél 3:1 arányt használtam (omote/ura), gondoltam, így jó lesz. Azt olvastam, ennek nincs jelentősége, csak következetesnek kell lenni. Érdekes módon nekem az omote oldalon lett magasabb az élszalag. Az élnél kb. 0.2 mm-ig mertem köszörűvel lemenni. Legközelebb mindenképpen jobban le fogok menni, az élszalaggal nem vagyok elégedett. Sokat tanultam a készítés közben. Például azt, hogy az egyenletes, folyamatos köszörülés sokkal fontosabb, mint egy apró szépséghiba utólagos javítási kísérlete.
A hőkezelést magam végeztem el, az itt olvasottak, és netes információk alapján. Ezt még gyakorolni kell. A kés vagy kilágyult, vagy már ahogy Sanyi is írta, eleve kiégethettem belőle az amúgy is ismeretlen mennyiségű szenet a lágyításnál. E miatt megélezni nem tudtam, levelek bontására, dísztárgynak tökéletesen alkalmas lesz.
Tervezek készíteni hozzá egy szép fadobozt. Majd egy működő példányhoz, persze.
A képeket még élezés közben készítettem, így akkor még nem voltam tisztában a végeredménnyel.