Inkább acél lánctalppal nyomultak az oroszok "megelégedésére"!
1941-42-ben a kerékpáros zászlóaljakat harckocsi zászlóajjá szervezték át. Jó kis magyar Turán harckocsikra vadászhattak az orosz T34 harckocsik.
Továbbá két zászlóalj kerékpáros alakulatból alakítottak ki nyolc felderítő osztályt, a gyaloghadosztályok számára.
A felderítő osztályok egy kerékpáros- és egy huszárszázadból álltak. A kerékpáros és lovas jelleg nagyon gyorsan felejtős lett.
Tehát javarészt "elit" egység katonáivá avanzsáltak a kerékpárosok és a huszárok.
Kivétel az utoljára felállított - azt hiszem 15. - kerékpáros zászlóalj állománya.
Ők a háború végéig jó kis fixi "csővázas szolgálati kerékpár"-okon nyomták az első lovas (később 1. huszár) hadosztály egységeként a keleti fronton a zászlóalj felbomlásáig. Majd az újjászervezés után magyarországon a háború végéig.
Üdv!
A hátországban területet biztosító és partizánvadász lovasság nem nagyon találkozhatott szovjet lánctalpasokkal, legfeljebb a szovjet áttörés után, de ekkorra
-gyakorlatilag a történelmi határokon belül, még a hadműveletek elején- már leírtuk a páncélos állományunkat.
A T-34 ellen, de jellemzően inkább a T-26-ok ellen pedig elég volt egy gyalogosnak egy comb vastagságú fatörzset befeszíteni a lánctalp és a lánckerék közé ahhoz, hogy mozgásképtelenné tegye a járművet. Ehhez, illetve a tapadógránátok felhelyezéséhez, stb. az kellett, hogy a tankot fedező gyalogságot kiiktassák, amire a lovasság pont ideális fegyvernem.
Kérékpáros alakulatokkal kapcsolatban egy jó kis link:
http://kpzaszloalj.com/
