Kicsit utánanéztem.
Mivel a pengével, késsel, való borotválkozás az ortodoxoknál tilos volt,
sok helyen úgy oldották meg a dolgot, hogy az arcot valamilyen vegyszerrel
kenték be, amit azután fakéssel kapartak le, így jött le a szőr. Tehát nem a fakés
vágta le igazából a szőrt, hanem az a vegyszer már előtte megtette a magáét.
De a nagyon szigorúan vallásosak, nagyon vigyáznak még arra is, nehogy véletlenül
kitépjenek egy szálat szakállfésülés közben.
Részlet Csiszár Árpád visszaemlékezéséből, a század elejének szatmári falusi zsidóságról:
"Az idősebbek szakállt viseltek. Arcukat borotva nem érintette, de fiatalabbaknál gyakori volt a borotvált arc akkor is, ha egyébként igyekeztek a
törvény betűit megtartani. A borotválkozás ilyenkor vegyszerrel és fakéssel történt. Egy sárgaszínű Rázol nevű kenőccsel kenték be arcukat,
azt egy darabig rajta hagyták, majd fakéssel lekaparták. Ez nagyon kellemetlen szagú valami volt."
http://epa.oszk.hu/01600/01614/00013/pdf/nyjame_24-26_1981-1983_421-440.pdf