Próbálom röviden és értelmesen összefoglalni a véleményem
Szóval: a japán kövek nagyon jók, de baromira nem jók ár/értékben, sem befektetett idő/végeredmény részről, főleg ha a tradícionális utat nézzük sok nagurával és egy jó alapkővel. Nagy előnye, hogy ha az ember egyszer megtanulja, akkor elég 1 kő, meg 1-2 kis kavics bónuszba, meg 1 szintetikus nagyolni. Viszont ahhoz hogy konstans módon nagyon jó éleket érj el vele, ahhoz többet kell molyolni vele mint amit nekem ért amikor belekezdtem az egészbe, de nekem azért mások a prioritások.
Ebből kifolyólag totál felesleges (szerintem) kínai kőre venni nagurákat, mert két rosszat kombinálsz vele. A kínainak az a legnagyobb erénye hogy olcsón nagyon jó élt lehet vele elérni, ha jó követ fogsz ki belőle. Ezt kb. pofoncsapod azzal hogy mégegyszer/kétszer annyiért veszel hozzá nagurákat. Egy gyémántos kővel sűrű iszappal lefedi ugyanazt a skálát mint egy japán kő 3-4 nagurával, az ára töredékéért, kevesebb macerával. Ezzel szemben a japán köveknek az az erénye, hogy kb. a non plus ultrát nyújtja él terén. Lehet hogy japán tomonagurával kicsivel jobb élt ki lehet hozni egy kínaiból, de attól még nem lesz olyan jó éle mintha japánon iszapoltál volna, a többi nagura meg nettó pénzkidobás szerintem, hacsak nem tetszik meg az élezésnek ezen módja és később befektetsz egy normális alapkőre.
Én egyébként a két világot ötvözni szeretem. Mivel a végső élt nem érdekli hogy hogyan jutok el a japán természetesig, ezért én szintetikusokon élezek 10.000-ig, utána rámegyek pici iszappal a japánra, és a végleges eredmény gyakorlatilag ugyanaz az esetek nagy részében, kevesebb hibalehetőséggel. Persze nekem a kősorom összesen belekerül annyiba hogy abból egy közép-felsőkategóriás 200x75mm-es japán kijönne nagurákkal együtt, de nekem fontos a konstansan jó és gyors eredmény, mivel nagyon sokat élezek az átlaghoz képest.
Ehhez azt azért még hozzáfűzném, hogy az emberek döntő többségének egy jól elkészített 10.000-es Naniwás él nagy meglepetés szokott lenni. Szerintem sokkal fontosabb megtanulni azt használni amid van, mint minél drágábbat és jobbat venni. Sok olyan embernek adtam el/éleztem kést, akik "jobb kövekkel" finiseltek mint én, és nagy meglepetéssel néztek amikor közöltem hogy 10.000-es naniwa+kis pasztát kapott a kés. Szóval sokszor többet ésszel, mint pénzzel