Innen indult.
Itt tart most, kis bőrápolás után.
A szappan újracsomagolva, hogy ne koszoljon össze mindent. Találtam egy átmeneti pengetartót, eredetileg sanszos, hogy vörös bakelit volt (ha volt).
A pamacs alumínium és fa, az alumíniumot felpolíroztam, a köteget kicseréltem egy másik sertésre, mert az eredetiben nem maradt ragasztó. Erősen kérdéses, hogy a készlet része volt-e, de egyelőre nem találtam bizonyítékot se pro se kontra. Effektíve azt sem tudom, hogy mikor szett.
És a lényeg. Az alaplemez sárgás-feketés elszíneződése az ezüstoxid maradéka, ezt nem mertem tovább tisztítani, mert elkopik és akkor sírok. Ahol lekopott az ezüst, a nyers öntvény látszik, (mint a nyakon) de a korabeli könyveim szerint öntvényt nem ezüstözünk, csak egy köztes hordozóréteg felvitele után.
A nyakon semmi nyoma bevonatnak, borotvaéles a határvonal, valószínűleg így találták ki gyárilag is, bár elég fura színkombináció. A fedőlemez tükrös ezüst.
Üdv
Á
Téma: Rotbart (Megtekintve 38652 alkalommal)