Felújítás, tisztítás, javítás, fertőtlenítés

[Salmo]

módosítva

[Penge]

A Salmo kultusz jegyében hagy zárjam a polírozós vitát rövidre, ugyanis ez is legalább olyan szubjektív, mint maga a borotválkozás. Abban szerintem mindenki egyetért, hogy az anyag vagy így vagy úgy elfáradhat és szerkezetében módosulhat az idő folyamán. Ez gyakorlatilag igaz mindenre amióta az E=mc2. De, hogy a polír milyen elváltozást okoz úgy általánosságban, hát nekem írhattok ezt is, azt is, mindegyik variációban lesz nagy adag igazság és egyben ott lesz a szubjektum is kiindulva abból, hogy Salmo keze legalább annyira izzad munka közben, mint Petié, azonban ezek pH értéke már különbözik. Petiét érzem savanyúbbnak, bár amióta Salmo a Captaint ledicsérte, hogy milyen jól kormolja a kályhaüveget, a fene tudja...    

[Salmo]

Személy szerint örülnék, ha némi metalurgiai ( késportálosok előnyben)tapasztalatokkak bíró fórumtársak is véleményt alkotnának.

Peti az atomerőmű NEM borotvakés !
( hogy tompítsam a hozzászólásom élét: 

salmo

[SicTransit]

Viccelsz, Salmo így hűti a pengét regrind közben!  

Salmo keze legalább annyira izzad munka közben, mint Petié, azonban ezek pH értéke már különbözik.

[Salmo]

Nem használok kesztyűt munka közben, és olyan segédeszközöket sem, amivel a kést neki nyomják a polír korongnak.
Ha már nem bírja a mutató újam , megy a kés a hideg vízbe

csak nehogy valaki megsértődjön:  
 


salmo

[jenessanyi]

Egy normális felújítás közben nem melegszik fel annyira az acél, hogy a szerkezetével bármi is történjen. Addig amíg a megeresztési hőmérsékletet nem éri el, addig semmi baja nem lesz, ez meg kb 200-250 fok egy szénacél késnél. Magyarán hacsak nem látod az acélon hogy elszíneződik felújítás közben, akkor se a szemcseszerkezetével, sem a keménységével nem történik semmi, pont ugyanolyan lesz mint 20-30 vagy 150 éve volt.

Az, hogy most kinek tetszik a tükörpolír és kinek nem, az egyéni vélemény, de egy normális felújításnál semmi kár nem keletkezik használati szempontból egy borotvakésben. Szóval ha neked gondod akadt ezekkel a késekkel, akkor magadban kell a probléma nyitját keresni, nem a késekben. Külföldön sem hallottam ilyesmiről soha, de saját magam sem tapasztaltam soha ahhoz hasonlót amit mondasz. Az igazság az, hogy amíg elkészül maga a borotva a Dovo, vagy akármilyen más gyárban, az ottani polírozás közben biztos vagyok benne hogy jobban felmelegszik mint nálunk. Ott kesztyűvel izomból tolják neki filckorongoknak, ott nem cicóznak, az idő pénz. Szóval ha az nem tett bennük kárt, akkor mi meg főleg nem.

Szóval ezt a mítoszt ne vegye át senki, mert nem létezik 

[mry314]

A "metallurgiai" értekezést áthelyeztem ide. Mivel az eredeti témáját lezártam, így itt lehet folytatni...

HAJRÁ FIÚK!!!

[jenessanyi]

Ez nem vélemény, ez tény  
Úgy ahogy a víznek a forráspontja 100 fok, ugyanúgy egy edzett acélnak kézzel még megtartható melegsége mellett semmilyen változás nem lép fel az anyagszerkezetében, vagy a keménységében. Szóval én elhiszem hogy te tapasztalni vélsz valamit, de ne fogd anyagszerkezetre, meg felújításra, mert nem attól van.
Az, hogy te másnak érzed, az már szubjektív vélemény, de ráfogni az acél szerkezeti eltérésére az már nem szubjektív, hanem egy mérhető dolog. De bizonyíthatóan nem változik semmi, ezért mondom, hogy erre felesleges fogni. Nem a kisujjamból szoptam én sem ki, annó megkérdeztem olyan embereket akik évtizedek óta dolgoznak fémmegmunkálásban, és acél edzésben, és a napi kenyerüket keresik vele.

Vannak emberek, akik sokkal kompetensebbek nálam ebben a témában, és többször annyi borotvát éleztek mint én, újítottat is, meg simát is, és semmi különbséget nem fedeztek fel sokszáz borotvából álló mennyiségben. Eddig több mint 100 olyan borotvával volt dolgom ami újra lett polírozva, és az egyetlen aminél volt érezhető gond, azt valaki még régebben túlmelegítette, és már eleve úgy került hozzám a borotva, hogy a patina alatt kékes sárgás volt a színfutástól a penge. Szóval én akkor hiszem el hogy létezik a jelenség, ha látom, de eddig még nem sikerült. Ami különbséget felfedeztem borotva és borotva között, az mindig az élezés minőségében rejlett, nem az acél milyenségében.

[Bubba]

Kesztyű nélkül nagyon jól lehet érezni a penge melegedését. Amely hőmérséklet már kellemetlen a kéznek, az az acélnak még biztosan nem árt. Szerintem is másban keresendő a változás oka.

[Penge]

Egyenletig kéne visszamennetek...   A víznek a forráspontja nem 100 fok! ez tévedés! Nagyon ltérő is lehet, nyomás kérdése. És... akárhány fokos eltérésnek is lehet jelentősége akár az anyagszerkezetre nézve. Itt a deltaT ideje nem lesz mindegy. Szóval, hogy min ment keresztül egy-egy acél darab az lesz a tény.
Arra már rájöttem, hogy FBP nagyon érzékeny mindenre. Talán még a földrengéseket is előre tudná jelezni!   Szóval én hiszek a megérzéseiben, annak ellenére, hogy SSanyinak is hiszek.   Innentől kezdve vegyetek mindketten egy új kést ( a gyárból a futószalagról) majd onnantól kézmelegen tartva csak a kés felét polírozzátok fel és utána jöjjenek a vélemények. Erre lennék leginkább kíváncsi!   bár bevallom őszintén nem vagyok!    

[mry314]

Penge! Ne magyarázd félre a hőtant!   Maradjunk annyiban, hogy a víz forráspontja 100 C-fok (légköri nyomáson), hisz magát a C-fokot igazították a fizikai jelenséghez. Az, amit te említesz, az más kérdés, vagyis, hogy pl. 3 ATM nyomáson természetesen nem 100 C-fok a forráspontja.

Ezzel tökéletesen egyetértek, sőt a víz "összetétele" sem mindegy ugye! Mert, más a sima H2O forráspontja, meg más az ásványi anyaggal dúsítotté(pl. tengervíz)...

Ami az anyagszerkezeti változást illeti, jó lenne tudni, hogy milyen szemcseszerkezetű az a kb. 150 éves Sheffieldi acél, mert simán lehet, hogy más ötvözőket tartalmaz (meg mennyi szenet...), mint egy német hasonló korú "vas", és más a megeresztési hőfoka, stb.

Szerintem ez azért eléggé veszélyes/ingoványos terület, mert kb. darabonként változhat (vigyázat! túlzás!) pl. az acél összetétele, így a hőmérsékletváltozásra adott válasza...

Objektíven szerintem akkor lehetne ehhez a kérdéshez hozzáállni, ha az ember fogna egy pengét, megvizsgálná a vegyi összetételt, szemcseszerkezetet, stb., és azután kezdené el különböző hőmérsékletre melegíteni, majd visszahűteni (ez sem mindegy, hogy milyen eljárással), és újra megvizsgálná a kiindulási paramétereket. És így már meg is lenne, hogy arra az adott darabra (illetve azokra a darabokra, amik ugyanabból a bugából készültek, ugyanúgy lettek megmunkálva, tárolva, stb.) hogyan hat a hőm. változás...

Amíg nincs ilyen egzakt kísérlet, addig ez az egész természetesen vita tárgyát képezheti... 

[mry314]

Addig is küldeném mindenkinek, aki "szereti"...

[Salmo]

Itt a deltaT ideje nem lesz mindegy.

Valami ilyesmi jutott nekem is eszembe. Mert ha már érzem, hogy melegedik a penge, bele nyomom
a 15C-os hideg vizbe. Nyilván más lenne a helyzet, ha azt a feltételezett 100C hőmérsékletű vasat szoba hőmérsékleten,
levegő hűteném vissza langyosra. Egyébként én betámasztom a mutatóújam a holkerbe, így főleg az élszalag
közelében elég hamar megérzem ha melegedik...

Egyébként meg mindenki használjon scothc brite korongot, mert az olyan sok levegőt visz, hogy jó fél percig
nem érzem  penge melegedését sem.......

Salmo

[mry314]

Én spec. gyűlöltem   ...de ez nem a vasnak szólt...inkább annak, aki tanította  

Nyugi, én is... (és sztem vagyunk ezzel így még páran... )

[MetalWarrior]

Én spec. gyűlöltem   ...de ez nem a vasnak szólt...inkább annak, aki tanította  

Dettó, kiráz a hideg, ha a képre nézek.