Az elszíneződés biztosan elégséges, de nem szükséges hozzá.
http://en.wikipedia.org/wiki/Recrystallization_(metallurgy)Röviden: a fém kristályszerkezetében feszültségek halmozódnak fel a hidegalakítás alatt (pl. hengerlés). Ezek a feszültségek az anyag szilárdságát és rácshibasűrűségét növelik.
Amikor emelni kezdjük a hőmérsékletet, megindul az újrakristályosodás. Ekkor kristálycsírák alakulnak ki, amelyek növekedésnek indulnak. Ha nem hűtjük a fémet vissza, és van elég idő a folyamathoz, akkor a fém teljes kristályszerkezete átalakul. A folyamat során a rácshibasűrűség és az anyagszilárdság csökken. A folyamat hőmérséklete és időtartama szignifikánsan befolyásolja a végeredményt, vagyis például az újonnan kialakult kristályszerkezet szemcseméretét. Minél hosszabb ideig éri a hőhatás a fémet, annál nagyobb lesz a kialakuló szemcsék mérete.
Alumínium esetén ez a pár cm-es nagyságrendbe is eshet. Figyeljétek meg mondjuk a forgalmi táblák (alumínium) oszlopait közelről - látható bennük a szabálytalan, de felismerhető szerkezet, mintha anyagában lenne "terepmintás". A Nap által közölt hő hatására jön létre.
Ez nem olvasztás, annál jóval alacsonyabb hőmérsékleten megtörténik - bár fogalmam sincs, acélnál milyen paraméterek szükségesek hozzá, de ELVILEG hihető, amit FBP mond.