Gillette Old Type az öreg marcona
Borotvás böngészés során nehéz elmenni egy gyönyörű Pocket edition mellett. A doboz sokfélesége a bennük lévő többféle Old Type fejű, általában Ball End nyéllel kombinált borotvák pedig kifejezetten vonzóak, azoknak, akik valami valóban antik cuccot szeretnének kipróbálni. Így voltam ezzel én is. Egyedüli visszatartó erő az áruk, ami a hazai aukciós oldalakon gyakran 20 000Ft vagy afölötti. Később rájöttem, hogy ki kell járni rendszeresen a bolha piacokra és lényegesen jobb áron lehet egy-egy darabhoz hozzájutni. Ilyen esetben azonban, döntő többségében, vár ránk egy jó kis takarítás, fertőtlenítés, polírozás és ha még cifrázni akarjuk, egy újra nikkel ill. krómoztatás is.
Az első Old Type-al én sem jártam másként. Azonban az első próba utáni arcra fagyott vigyor mindenért kárpótolt. Több szempontból is nagyon jónak tartom ezt a típust. Első pontban mindjárt a hatékonyságot említeném: „Vág mint a zsillett!”, ahogy idehaza oly sokan mondják. És tényleg! Az előtte kipróbált Gillette típusokhoz képest(Slim Twist, Slim Adjustable, Fat Boy, Tech fejek, Flare Tip-ek, Rocket, New Improved), merem állítani, hogy ez a legalaposabb. Ugyanakkor megvan benne egy kis harapósság is, ami miatt a címben szereplő „marconával” illettem. Nyomni nem szabad, de abszolút felesleges is, egy zöld Astrával komoly csapást lehet mérni az erős borostára is. Tapasztalatból mondom, mert nekem ilyen van.
Azt viszont észrevettem, hogy a pengékre egy kicsit háklis, a nem kimondottan éles pengéket nagyon nem szereti. Ilyenkor a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulnak kippatogások, rosszabb esetben vágások is. Márkákat direkt nem sorolnék fel, mert talán ez a legszubjektívebb ebben a „sportban”. Sokaktól olvastam, hogy a fej lapossága miatt nagyon jól manőverezhető a kis helyeken is, legfőképpen a bajusz tájékon és ezzel én is maximálisan egyet tudok érteni. A helyes szöget is pikk-pakk meg lehet vele találni, egy kicsit hasonló a helyzet, mint a 2013-as R41-nél, a penge kevésbé hajlik meg benne így a borotvát célszerű az archoz kissé élesebb szögben tartani. A nyitott fésűt sokan nem szeretik, állítólag karcos, ez nekem nem jött át, apumnak viszont kissé kellemetlen volt. Ő akárhányszor, akármilyen szögben használta, mindig „kaparta” kicsit az arcát. Erre szokták mondani, hogy „ehhez is pofa kell”, de tényleg. Szerencsére nekem szerencsés típust adott a genetika.
Ha már fésű, akkor említsük meg a fogakat is, kedves fogak, miért nem álltok egyenesen? Mondtam ezt anno az első barátnőmnél is, na jó nem, gyenge poén volt…
A tanácsom: NE PRÓBÁLD VISSZAEGYENESÍTENI ŐKET MERT ANYAGGYENGESÉG LÉP FEL ÉS ÚGY LETÖRNEK, MINT A HUZAT. Ha olyat vettünk, aminek ferdék, akkor vagy törődjünk bele vagy adjunk el olyasvalakinek, akit ez nem érdekel. Ami viszont ennél a 3 részes típusnál is megfigyelhető az a penge beállításának macerája. Sajnos ezt minden alkalommal el kell játszani, de kis rutinnal gyorsan megvan. A nyél maga gyönyörű, ugyanakkor lehetne mélyebben megmunkált a biztosabb fogás érdekében. A hosszúsága is éppen megfelelő, én még jól elboldogulok vele, de meg tudom érteni, ha a „markosabb” legények már kicsit ódzkodnak tőle. Ha már nyél, akkor pedig a típushibát ne felejtsük el megemlíteni: HASAD, DE PISZKOSUL! Fej felől, vég felől, akár mindkét felől tudja ezt hozni. Ajánlott javítani, mert ez az idővel tovább hasad és akár teljes hosszában ketté tud nyílni, azt meg megcsinálni már jóval macerásabb és pénzigényesebb. Én ezért minden ilyen Ball End-et a helyrepofozás után a javítással folytatom, bárminemű használat előtt. Utána aztán lehet vele bátran kaszálni, nem fogunk tudni kárt tenni benne.
Zárszónak had idézzem a kedves nagymamát: „jó az öreg a háznál”, de tényleg! Próbálja ki, aki még eddig nem tette, mert nagyon szép és egy jó pengével nagyon vág!
Téma: Ollli (Megtekintve 15222 alkalommal)