Mi receptünk, a leírást a párom követte el:
"Íme a rövid változat:
Hozzávalók: 1kg liszt, 5dl langyos víz, 50g élesztő, 2ek cukor, 0,5dl olaj, fűszerek ízlés szerint, és egy spricni
Elkészítés: élesztőt felfuttatni, a többi hozzávalót hozzáadni, összegyúrni, kelni hagyni. Ha megkelt újragyúrni, a tepsin hagyni újra megkelni, bevagdalni, 200fokon kb. 40 percig sütni.
És itt a hosszú verzió "for dummies" és azoknak, akik arra kíváncsiak, hogyan lesz ropogós-pikkelyes a kenyér.
Tessék:
Az első lépés nem túl meglepő: élesztőt felfuttatni a cukros-langyos vízben. (Megoldható a dolog instant élesztővel is, csak nem lesz olyan jó.) Ehhez jön hozzá a liszt, az olaj, fűszer (mi csak sót használunk, ill. ha szezonja van, medvehagymát), jól össze kell gyúrni és a duplájára keleszteni. Hogy ez mennyi idő, az a hőmérséklettől függ, érdemes meleg helyre tenni (előfordul, hogy a sütőbe dobom, 50fokon), úgy 20-30 perc elég. Az sem jó, ha a tészta "elkel" (=megdöglik benne az élesztő), a 2x méret a célkitűzés, fölösleges vagánykodni.
Szóval a tészta megnőtt, újra kell gyúrni. A feladat annyi, hogy kinyomkodjuk belőle a levegőt. Kellő rutinnal ez nagyjából 3 perces meló. Fontos fázis, nem elhagyandó!
És újrakelesztünk. Ekkor a tészta már a kívánt formában várja a sorsát a sütőtepsin (zsömle, kenyér, cipó, bagett, vagy ami tetszik), vagy a radiátor közelében, vagy bent a sütőben 50fokon. Ez a második kelesztés már hamarabb megvan, tíz percenként érdemes ránézni, és ha elérte a kívánt méretet a tészta, akkor bevagdaljuk és vízzel lespricceljük gyorsan (ha nincs spricni, akkor vizes kézzel át kell simogatni. de a spricni jobb), aztán izibe fel is kell tekerni a sütőt 200fokra. (Ha nem vagdaljuk be, akkor magától fog szétszakadni, az kicsit rusztikusabb, de vizet mindenképp kapjon!)
Hőlégkeverés a kenyérsütés ellensége! Lehetőleg alul-felül üzemmódban kell megsütni, kenyérnél 200fokon, zsömlénél lehet 230-250fok is. Még egy tíz percig érdemes a sütő közelében őgyelegni, merthogy most jön a trükk: mikor már kezd kialakulni a kérge, de még éppen nem (ehhez kell a rutin is), akkor megint le kell spriccelni! Ettől lesz a végén szép pikkelyes. Esetleg még egy-két spricc mehet neki a sütés során, de túlzásokba sem szabad esni, mert ha elvizesedik a tészta, akkor a jóisten se szedi ki a tepsiből...
Én akkor szoktam kivenni a sütőből, mikor már az egész háznak kenyérszaga van Az utolsó 5 percre még lehet trükközni azzal, hogy feljebb tekerjük a hőt, így vaskosabb lesz a kérge (és a friss házikenyérnek az a legjobb része!), csak zsömlénél kell vigyázni, hogy azért ne száradjon ki az egész. Ha a kenyér késznek ítéltetett, akkor kivételkor még egy lespriccelést adjunk neki (ilyenkor lehet hallani, ahogy pattog szét a kérge), majd ugorjon rögtön vászonzsákba! Semmiképp se maradjon a tepsin, mert ahogy hűl, a lecsapódó pára miatt felvizesedik az alja, szóval ha nincs vászonszatyor késznél, akkor minimum rácsra üljön.
Frissen forrón nekiesve is eszméletlen finom, de ezek a házi kenyerek még 4-5 nap múlva is puhák és finomak (végig érdemes zsákban tárolni).
Előfordulhat, hogy elsőre nem lesz tökéletes, kell a rutin hozzá, de megéri! Nem olyan macerás ám, mint amilyennek elsőre tűnhet, ha már a napi rutin része, akkor mosogatás, főzés, vagy urambocsá netezés közben simán lezavarja az ember a kenyérsütést, tényleg minimális energiaráfordítást igényel."
Téma: "Férfias" receptek, szomjoltó italok (Megtekintve 133104 alkalommal)