Azt hiszem, át kell gondolnom szappanfőzési tapasztalataimat...
Nekiálltam a DM-es, fehér, növényi olajos-glicerines szappannak, amit alább említettem. Egy fél szappant lereszeltem műanyagszerű fehéres forgácsokra, egy tojásverő-krémkavaró félgömb-küblit rátettem egy forrásban lévő vízzel félig telt lábosra, bele a reszelék, várok – meg se nyekken. Lefedem, várok, meg se nyekken. Alatta már izzik minden, meg se nyekken, még csak nem is izzad.
Sebaj, beleöntöm egy pohárba, be a mikróba, a cotag által idézett szakaszos elv szerint. Na, erre már megnyekkent: hirtelen háromszor akkora térfogatra nőtt, és kiemelkedett a pohárból, mint valami mutáns sörhab. Pohár kivesz, dunsztosüvegbe áttuszkol, folytat – meg se nyekken soha többé: gyakorlatilag polisztirolhabbá vált...

Nem elkeseredik, elővesz egy (vastagtalpú) tejforralót, negyed szappan belereszel, direktben föl a tűzre. Jön egy telefon, mire visszaérek, már valami fekete kátrány füstöl irdatlanul...
Most szellőztetek, plusz áztatom a tejforralót, hátha még használható lesz...

A legszebb, hogy én igazából nem is szappanban utazom, mert a tubusos krémet szeretem...