Akkor tovább bőr csiszolás ügyben.
Mivel az igazságérzetem azt diktálja, hogy alaptalanul, vagy tapasztalat nélkül ne kritizáljak, nekiálltam egy próbamunkának. Az alany egy régi, kb 30 éves magyar katonai szijból egy olyan 50 cm hosszu, oldalt ugyan ivesen hajlott, de keresztirányban sik darabj. Először letakaritottam réz drótkefével mindkét oldalát, majd az összerepedt szőroldalt csak nagyjából, inkább csak a későbbi kinézet kedvéért csiszoltam le. A munkába vett oldal a húsoldal lett: egyenletes, nem repedt, nem karcos felületű. Először egy festékboltban kapható, szerintem kb 120-as finomságu tégla alaku csiszolóhasábbal dolgoztam. Tulajdonképpen ezzel végeztem a munka nagyját. Képek készültek, de mivel a zsirzás napokat vesz igénybe, egyszerre tenném fel, nem szakaszosan-és akkor már az eredményről is beszámolva. Mikor a felület egyenletes világosbarna, "barkás" felületű lett, következett sorrendben a 240-es, 400-as, 600-as és 800-as csiszolás. Közbevetném, hogy az oldalfelületet is csiszoltam, illetve a szij szélét picit jobban, igy enyhe domboru felületet alakitottam. Minden csiszolás után a felület kefélése + porszivózása jött. Még a 800-as csiszolást követően is becsillantak megfelelő fényben a felületbe ragadt szemcsék. Ismétlem, száraz, soka nem pasztázott bőrről van szó. Ezután ugy csiszoltam tovább mint a fát: ecsettel vizeztem a felületet, száradás után csiszolás.Kb négyszer igy csiszoltam végig 1200-as papirral. Az eredmény egy szép sötétbarna sima felület lett. Most zsiroztam be mindkét oldalt - rendesen nyeli a zsirt, melegiteni az időjárás miatt nem kell. (kommersz csőszerelő faggyú - szerintem nem tiszta marhafaggyú, hanem vegyes zsiradék.) Jelenleg itt járok, felülete zsirozva szinte fekete, szép sima. Ha majd hajlitható, illetve egyenesithető lesz következik a fenési próba egy arra itélt borotvával. Ez szerintem jónéhány nap lesz. A bőr annyira száraz volt, hogy függesztésre való lyukat sem mertem beleütni, féltem, hogy kireped a széle. További beszámoló következik.
Üdvözlettel: longball
