Ezt írtam oda:
Gyönyörű szép, az biztos!
De használni nem használnám.
A válla (ahol a penge átmegy a nyakba, illetve ahol a nyél és a penge között fogjuk) túl széles, és az ilyen könnyen billeg az ujjaink között, ahogy „rácsippentünk”. Tudom, mert épp van még nálam egy SZATHI-féle damaszt szépség, az is ilyen. Tehát keskenyebb, és lehetőleg egyenletes szélességű nyak kell.
A penge gerince nem elég vastag. Ilyen széles pengéhez sokkal vastagabb pengehát kell, mármint ahhoz, hogy borotvakés-jelleggel élezzünk, azaz teljesen lefektessük a pengét a kőre. Ugyanis így kell, és így az élszöget a pengeszélesség/pengehát-vastagság adja meg, ami minimum két évszázad tapasztalatai alapján alakult ki. (SZATHInak most fogom küldeni ezeket a főbb arányokat, ha gondolod, majd neked is átdobom!) Ezt a pengét tehát nagyon nehéz lesz élezni, mert magunknak kell valahogy, valamilyen (konstans) élszöget tartani.
A farkinca valóban nem tűnik kényelmesnek, de talán az a legkevesebb.
Szóval látványos szép darab – gyűjteménybe, de nem igazán használatra.
Persze gratulálok, herberts! :taps: