Élvezeti topik: kávé, tea, bor, párlat, dohány stb.

[gregg]

Valaki próbálkozott fix árral, lehet, hogy egy korrekt ajánlattal azonnal elvihető. Drukkolok.
Az őrlő lehet, hogy nem fokozatmentes, már nem emlékszem, mit tud.

[landigabi]

Mi az a PID?   

[gregg]

Peti, az az ár is korrekt. A PID-re kb. 20-25 ezret szoktak rászámolni. Az ipari kar, tamper és a szűrő is jó pár ezer. (Nekem is lesz nemsokára eladó alu tamperem fél áron 58-as méretben) Az GC új ára kb. 90 ezer. Tudod, hogy én buzulok, de én 6 ezerért vettem az ebay-en PID-et mindenestül, és magam építettem be. Nem is értem, hogy tudtam előtte kávét készíteni.

[gregg]

Mert nincs is jelentősége. Ez egy viszonyszám, ami kb. 1-2 fokkal tér el a pogácsát érő víz hőmérsékletétől. Erre is léteznek mérések, de ebbe már nem bonyolódtam bele. Nincs rá szükség, mert az aktuális kávénál az íz lesz a döntő. Elmondom, hogyan készítem: az általam vásárolt kávék szinte 100%-a a Kapuczíner-től jön, ezen kávék nagy része az én PID-em szerinti 95-96 fok között a legfinomabbak. Nekem. A szélső értékeim, amiknél tesztelem 89 fok és 105. Egy új kávét beállítok kb. 93 fokra, ha nagyon savas, megyek feljebb a hőfokkal, ha nagyon keserű, akkor meg lejjebb. Persze még ezer változó van (őrlésfinomság, tömörítés erőssége..stb), de a lényeg ez. A másik fontos előnye a PID-nek, a reprodukálhatóság. Ha meg van a kiválasztott hőfok, akkor azzal már nem kell foglalkozni (általában), elég figyelni az őrleményre, és a tömörítésre. Nekem ez is egy hobbi, most így leírva macerásnak tűnhet, de nekem egy készítés nincs több 5 percnél kávékként (a bemelegítési időt nem számolva).

[gregg]

Az egy-két foknak nagyon is van jelentősége, sokak szerint a tizedeknek is(na, ebben már én sem hiszek ). A konkrét mért értéknek nincs jelentősége. A fontos, hogy mindig ugyanazt érzékelje a szenzor, és ugyanannyit mutasson a pid kijelzője, a többi már a tapasztalatodon és az ízléseden múlik.
Van egy másik módja is a hőmérséklet belövésének, azt már meséltem, csak macerásabb, és nem annyira pontos. Meg azt is lehet csinálni, hogy az ember egyáltalán nem foglalkozik vele, és random kávékat iszik. És mégis ízlik neki.

[gregg]

A pid egy támpont, egy segítség, egy mankó. Amivel vagy élünk, vagy nem. A geek srácok a 400 ezer forintos vadi új gépbe is építenek fejhőmérőt házilag, mert hogy úgy jobb. Én is szeretem a maximumot kihozni a dolgokból, lehet, hogy néha fölöslegesen is.

[gregg]

Van egy határ szerintem is, amit nem érdemes túllépni. Persze, ez mindenkinek más. A hobbinkra azért képesek vagyunk egy kicsivel többet áldozni, mint amit saját bevallásunk szerint is érdemes lenne. Azért mert jó érzéssel tölt el.

A nálam ivott kávé: az egy teljesen átlagos kávé volt, akkor kezdtem el én is játszani vele. Talán már itt is leírtam, hogy az ízek szerintem is "tanulhatóak". A már sokat emlegetett Sid-nél ittam életem első savas kávéját, amit maga pörkölt (Santo Domingo – Barahona “AA”). Mondta, hogy szerinte nem fog nekem ízleni. Udvariasan mondtam rá valamit, de tényleg zavart a savassága, nem is értettem, hogy ebben mi a jó. Azóta eltelt két év, napi 2-3 eszpresszót fogyasztok, legalább 25 fajta nagyon jó minőségű kávét teszteltem. Elmondhatom, hogy nekem már kevés a "mokka" íz, kell bele a plusz gyümölcsös íz, mértékkel. Van, aki sokkal savasabbat is örömmel fogyaszt, van aki soha nem tud mást elképzelni, mint a "kesernyés" kávé ízt. Nem vagyunk egyformák, ebben sem.

[landigabi]

A szomszédom a Bortársaságnál dolgozik...
Pár éve hozzájutott valami nagyon menő és drága vörösborhoz...(kb. 25e/palack) lelkendezve hozta át... hogy kóstoljuk meg.
Háát... ilyen rossz lőrét én még nem ittam... rettentő savas volt... lenyeltem egy kortyot... rögtön jött is volna vissza.
Szóval... nem minden az ár... szerintem. 
Kólával iható lett... 

[tothzoltan]

Pár éve jártam így. Pezsgő. Lett valahonnan egy palack Moet Chandon Brut Imperial. Megbukkantottam. Nem mondom, hogy rosszabb volt. Hozta a Hungária Brut szintet

[gregg]

Lehet, hogy a tanulás szó nem megfelelő, de amit mondani szerettem volna az az, hogy valami nem ízlett, aztán meg már ízlik. És nem azért ízlik, mert megmagyarázták. Most is van olyan kávé, ami nem ízlik, mások pedig oda vannak érte. Ha ez sznobizmus, akkor vállalom. Az elitizmust meg különösen.
A borokhoz nem értek. A sonkákból még nem találkoztam savassal. A Feketeerdő sonkától a Serrano sonkáig mindent megeszek, ami finom.
Ja, és a kávéhoz visszatérve; kotyogón készített Karavánon és Omnián szocializálódtam.

[gregg]

...
Ha valaki megmagyarázza, hogy valami miért jó, és ez nem belülről jön, az sznobizmus - még akkor is, ha később ez az új íz már valóban ízlik.

Az hogy megmutattak egy ízt, az is megmagyarázás?

[gregg]

Nem tudom, biztos közben sznob lettem.
Egyébként ugyanazt a kávét még nem ittam azóta, nem tudom, hogy most ízlene-e. Csak a jellegére utaltam.

[gregg]

Simán.

[Rotbart]

Amikor először ittam savas/gyümölcsös kávét, ami mostanság jött divatba (tehát sznobság: ), igazi húbaze-élmény volt. Ha csukott szemmel iszom, biztos azt mondom rá, hogy gyümölcslé, nem kávé. Nagyon ízlett, így elkezdtem próbálgatni otthon is (kell egy kis rutin hozzá, hogy GC-n is finomra sikerüljön). Eltelt bő fél év, mire újra hagyományos olasz pörkölésű kávékat vettem, és meglepve tapasztaltam, hogy keserűnek és unalmasnak találom őket. Akkor most megsznobultam?

Mert sznobul úgy is fogalmazhatnám, hogy egydimenziós, mélység és izgalom nélküli italok, míg a gyümölcsös vonal kihozza mindazt a kávéból, amit egy növény nyújtani tud, amiről tényleg lehet mindenféle marhaságot mondani a rezedaillattól az animális jegyekig... és azért hangsúlyozom a növény szót, mert egy csomó olyan lesznobozott szcéna van, ahol igenis van létjogosultsága a hülyének tűnő kifejezéseknek, mivel másképp nem lehet körülírni az élményt, így beszélgetni sem lehet róla. Ilyen a borokon (szőlő) kívül az étcsokoládé (kakaóbab), a kávé, a tea. Vagy a sonka (hm, ott is szerepel növény, a spanyolok makkoltatják a disznókat, aztán 10 deka sonkáért kapnak annyit, mint nálunk egy fél disznó ára).

Nem muszáj tanulásnak hívni, de mégiscsak meg kell ejteni egy tucat kóstolást, hogy az ember képet kapjon a dologról. A lelkes kóstolgatás és közben a kifejezések megismerése még tán csak nem buzulás.

Egyébként a hifi is pont ilyen dolog, csak nem minerális jelleg és rusztikus tanninok szerepelnek, hanem transzparencia meg egydimenziós színpadkép. 


Ezeknek a dolgoknak a lényege szerintem nem az, hogy sznob-e, aki egy vagyonért fogyaszt valamit, hanem az, hogy milyen szintig ki tud finomodni egy érzékszerv, ha kicsit figyel rá az ember. A hifiknél ezt még bizonyítani is lehet, mivel ott egyértelmű mérési eredmények is vannak, amik köszönőviszonyban sincsenek az érzékszervi tapasztalattal (pl. a cefet rossz harmonikus torzítású csöves erősítők a 0,0001% THD-jú félvezetősökhöz képest).


A PID beszerelése közben pedig rögtön látni, hogy a primitív, vélhetőleg bimetál gyári termosztát pontossága, hiszterézise 10-20 fok körüli, tehát a kávépogácsára 90 és 110 fok között bármilyen víz kerülhet. Az ezek közti különbséget pedig még a sarki rendőr is megérezné, ha levinnénk neki műanyagpohárban...

[Malac]

a spanyolok makkoltatják a disznóka

Paratölgy alatt? Én azt hallottam, hogy többek közt innen viszik ki a húst a sonkákhoz.