Kávézó

[worm]

A nagy különbség, hogy a leányzó gyártja a cuccokat, Te pedig kereskednél vele ha jól értem! Kicsit más a két dolog haszonkulcsa!

Lehet valamivel javítani a helyzeten ha többnyelvű és nem csak a magyar igényeket akarod kielégíteni - de ugye ez nagyobb befektetés. Szintén segíthet a dolgon, ha versenyképes áron tudsz forgalmazni kommersz borotvás cuccokat is - mégis csak nagyobb tömegeknek szól és megtéríthet embereket Ugyanígy ha elkezded a sajátmárkás cuccokat - le tudod gyártatni pl a borotvanyelet, tálcát fából, agyagból, találsz kínai gyártót aki fillérekből csinál neked cuccokat stb.

Tényleg nem akarlak elkeseríteni, de mint gyakorló könyvelő sokféle magánbizniszre látok rá - jelen helyzetben nem tudom elképzelni, hogy egy borotválkozós webshop eltartson egy egész családot! 

[kezdőmókus]

Inkább arról van szó, hogy a gyártókkal hogyan tudsz megállapodni arról, hogy te legyél a kizárólagos magyarországi forgalmazó.

Tudtommal az EUban sehogy, az ilyen megállapodás versenyellenes. Jól is néznénk ki...

Szerintem a mai világban eleve rossz ötlet arra építeni egy céget, hogy majd jól lekorlátozod a versenyt—nem fog menni. Inkább a komparatív előnyökre kell alapozni, ez Magyarországon lehet az olcsó munkaerő, de borotválkozás terén más nem nagyon (magyar termékként a Caola jut eszembe, és nagyjából ennyi, nálunk nincs se pamacs-, se borotva-, se több érdemi krém/szappangyártó). Viszont sok a komparatív hátrány, pl a drága és megbízhatatlan posta, Magyar Postára nem lehet nemzetközi ügyfélkörű webshopot építeni. Innentől SZVSZ nem is érdemes ezzel foglalkozni.

[snake]

A nagy különbség, hogy a leányzó gyártja a cuccokat, Te pedig kereskednél vele ha jól értem! Kicsit más a két dolog haszonkulcsa!

Gondolom ilyen árbevétel után inkább már valaki más gyártja, nem a leányzó, ő csak kiosztja max a melót ( vagy már erre is felvett valakit). 

[snake]

Tudtommal az EUban sehogy, az ilyen megállapodás versenyellenes. Jól is néznénk ki...

Szerintem a mai világban eleve rossz ötlet arra építeni egy céget, hogy majd jól lekorlátozod a versenyt—nem fog menni. Inkább a komparatív előnyökre kell alapozni, ez Magyarországon lehet az olcsó munkaerő, de borotválkozás terén más nem nagyon (magyar termékként a Caola jut eszembe, és nagyjából ennyi, nálunk nincs se pamacs-, se borotva-, se több érdemi krém/szappangyártó). Viszont sok a komparatív hátrány, pl a drága és megbízhatatlan posta, Magyar Postára nem lehet nemzetközi ügyfélkörű webshopot építeni. Innentől SZVSZ nem is érdemes ezzel foglalkozni.

A postán kívül azért van néhány külfödi tulajdonú futárcég, akikkel lehetne fuvaroztatni, ott meg az ár az, ami miatt nem nagyon jöhet szóba.
Érdekes, hogy a Magyarországon kialakult (vagy inkább kialakított) bérezés mint előny jelenik meg. Való igaz, hogy egy foglalkoztatónak ( legyen az hazai vagy külföldi) ez valóban előnyt jelent, de rohadtul nem az a foglalkoztatottaknak.
Összeesküvés-elméletem szerint a hazai fizetések alacsony szinten tartása pártállástól függetlenül a mindenkori kormányzat feladata, hiszen a tőkeerős külföldi cégek nem jönnének ide, ha a bérköltségek hasonlóak lennének, mint nyugatabbra. Ergo hatalmas lenne a munkanélküliség. Gondolom a stratégia megállapodás a különböző cégekkel tartalmazza a bérek alacsonyan tartását is.
Az egykori gyarmattartók az elveszett területek helyett közelebb találtak rabszolgákat. Igaz ugyan, hogy kicsit többe kerülünk, mint az egykori fekete rabszolgák, viszont cserébe nincs kolera meg malária és még valamennyire képzettek is vagyunk.
Hogy ebből miként lehetne kitörni az országnak, azt nem tudom.

[worm]

A nagy különbség, hogy a leányzó gyártja a cuccokat, Te pedig kereskednél vele ha jól értem! Kicsit más a két dolog haszonkulcsa!

Gondolom ilyen árbevétel után inkább már valaki más gyártja, nem a leányzó, ő csak kiosztja max a melót ( vagy már erre is felvett valakit). 

Ezt most nem értem hogy merül fel?  Ha cég az ővé, mindegy h fizikálisan melyik munkás teszi be a formába az anyagokat. Nekem is Samsung telóm van nem Yao Pak Szun :-)

[snake]

A nagy különbség, hogy a leányzó gyártja a cuccokat, Te pedig kereskednél vele ha jól értem! Kicsit más a két dolog haszonkulcsa!

Gondolom ilyen árbevétel után inkább már valaki más gyártja, nem a leányzó, ő csak kiosztja max a melót ( vagy már erre is felvett valakit). 

Ezt most nem értem hogy merül fel?  Ha cég az ővé, mindegy h fizikálisan melyik munkás teszi be a formába az anyagokat. Nekem is Samsung telóm van nem Yao Pak Szun :-)

Csak szó szerint értelmeztem a szavakat. Talán úgy jobban befogadtam volna, ha a "leányzó cége gyártja" szerepel.

[snake]

Ja, és végső soron minden telefon kínai. 

[Malac]

Amelyik nem kínai, az hamisítvány.

[worm]

A nagy különbség, hogy a leányzó gyártja a cuccokat, Te pedig kereskednél vele ha jól értem! Kicsit más a két dolog haszonkulcsa!

Gondolom ilyen árbevétel után inkább már valaki más gyártja, nem a leányzó, ő csak kiosztja max a melót ( vagy már erre is felvett valakit). 

Ezt most nem értem hogy merül fel?  Ha cég az ővé, mindegy h fizikálisan melyik munkás teszi be a formába az anyagokat. Nekem is Samsung telóm van nem Yao Pak Szun :-)

Csak szó szerint értelmeztem a szavakat. Talán úgy jobban befogadtam volna, ha a "leányzó cége gyártja" szerepel.

Azért egy idő után sokat tud segíteni az embernek, ha megtanulja értelmezni a mögöttes tartalmakat Pl: Valószínűleg macerás megcsinálni többtízmilliónyi kozmetikumot egyedül kézzel

[SicTransit]

A stratégiai megállapodások pont semmit nem tartalmaznak a finggerebélyézésen kívül.

Hogyan lehetne kitörni? Pl. oktatással, ill. okulással. Lehet azzal a dumával jönni, hogy minek annyi matematikus, meg csillagász, meg bölcsész, meg mittudomén, de mint tudjuk a befektetői tőke mindig oda vándorol, ahol megfelelően képzett (vagy megfelelően képzelten) munkaerőt talál. Ha van egy csomó munkanélküli, képzetlen munkaerőd, akiknek ráadásul alacsony a mobilitása, akkor idejön a gumigyár, és a lehetőségeket maximálisan kihasználva alacsony bérért termel. Ha van egy csomó képzett, munkanélküli  munkaerőd, akkor idejön a hozzáadott értéket váró IT, pénzügyi, szolgáltatószektor, és a lehetőségeket maximálisan kihasználva (a szektorban) alacsony bérért termel, szolgáltat.

Gondolom a stratégia megállapodás a különböző cégekkel tartalmazza a bérek alacsonyan tartását is.
Az egykori gyarmattartók az elveszett területek helyett közelebb találtak rabszolgákat. Igaz ugyan, hogy kicsit többe kerülünk, mint az egykori fekete rabszolgák, viszont cserébe nincs kolera meg malária és még valamennyire képzettek is vagyunk.
Hogy ebből miként lehetne kitörni az országnak, azt nem tudom.

[SicTransit]

Ez az én nagy szívfájdalmam is. Lehetne webshopot indítani, de kizárólag belföldi értékesítéssel nem lehetne értelmes szintet megütni. Nem véletlen az sem, hogy mi is 3-5 webshopot használunk aktívan, a többit esetlegesen.

Magyar Posta (bár az MPL üzleti árlistáját nem ismerem) marha drága. DHL, TNT szintén.

Viszont sok a komparatív hátrány, pl a drága és megbízhatatlan posta, Magyar Postára nem lehet nemzetközi ügyfélkörű webshopot építeni. Innentől SZVSZ nem is érdemes ezzel foglalkozni.

[snake]

A stratégiai megállapodások pont semmit nem tartalmaznak a finggerebélyézésen kívül.

Hogyan lehetne kitörni? Pl. oktatással, ill. okulással. Lehet azzal a dumával jönni, hogy minek annyi matematikus, meg csillagász, meg bölcsész, meg mittudomén, de mint tudjuk a befektetői tőke mindig oda vándorol, ahol megfelelően képzett (vagy megfelelően képzelten) munkaerőt talál. Ha van egy csomó munkanélküli, képzetlen munkaerőd, akiknek ráadásul alacsony a mobilitása, akkor idejön a gumigyár, és a lehetőségeket maximálisan kihasználva alacsony bérért termel. Ha van egy csomó képzett, munkanélküli  munkaerőd, akkor idejön a hozzáadott értéket váró IT, pénzügyi, szolgáltatószektor, és a lehetőségeket maximálisan kihasználva (a szektorban) alacsony bérért termel, szolgáltat.

Értem én, hogy mindenkinek tanulnia kéne, viszont akkor pl ki a frász sütné meg a kenyeret, amit a sok okos ember enne? Vagy ki vinné el a szemetet? Mert a ganét a világ legmenőbb helyein is el kell valakinek takarítani. És ugye a ganétakarítónak i s meg kell élni valamiből, egy élete van annak is.

A világ mindig olyan volt és lesz is, hogy a népesség 5-10 százaléka úgy keveri a sz.rt, hogy a többinek ne legyen olyan jó, mert nekik részben ettől jó.
Észak Amerikában és Európa nyugati részén történt gyenge kísérlet arra, hogy az ott élő gazdagok és szegények életszínvonala közelítsen valamelyest egymáshoz. Annyit talán elértek, hogy az átlagemberek kicsit kergethetik a vágyaikat.
Itt meg se próbálják.

[SicTransit]

Hát éppenséggel a kenyér is lehetne tanult, azaz nem állományjavított moslékalapanyag. Ami igen, drágább lenne, mint a mostani átlag, de tanult, lelkes, szakmailag igényes pék készítené.

És igen, mindig lesznek hosszas szakképzettséget nem igénylő munkák, de akkor talán azokat az embereket sem ba..nák át vagy nem annyira.

Maradjunk annyiban, hogy lehetne jobb!

[worm]

Nem véletlen nehéz itthon pl megbízható igényes mesterembert találni. Az igényesen van a hangsúly, aki mellett nem kell ott állni egy szintezővel, hogy tényleg vízszintes legyen a csempe és a végén eltakarítson maga után! Ha nincs tudás, nincs igény! Ha nincs igény, nem fogja a szaki továbbfejleszteni a tudását! De ugyanez áll a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és még lehetne sorolni ahol csak mi hisszük azt, hogy nem kell diploma, de nem véletlen, hogy a magyar termékek nagy része nem versenyképes - tisztelet a kivételnek!
Pontosan emiatt manapság már nincs olyan, hogy túlképzett ember! Ha már a pék merült fel, egy analfabétát nem állíthatsz oda a kemencéhez amit ma már programozni kell. És talán tanult igényes pék megpróbál majd jobb, nívósabb termékeket előállítani, amit drágábban tud adni, és ettől jobban él, fel tud venni alkalmazottat, aki új vásárlóerőt képvisel! Az irigység helyett tisztelni kell a gazdag embert, mert ő ad munkát nekünk, meg a gyerekeinknek!!!!
De amíg itthon olyan nagyhatalmak gyarmatosítanak minket pl kenyérügyben mint a horvátok, meg az albánok, mert nem tudunk előállítani rendes minőségben egy olyan egyszerű dolgot mint a kenyér, addig ne várjuk, hogy az ország túl sokra viszi a jövőben

Az meg, hogy ki viszi el a szemetet ha mindenki tanult? Hát Németországban a törökök, Angliában meg mi és a lengyelek! Gondolom ide is lennének jelentkezők külföldről, ha a túlképzettség miatt szárnyalni kezdene az ország

[snake]

Én pontosan olyan helyen lakom, ahol pékek tekintetében van összehasonlítási lehetőségem. 400 méteren belül van 2 is.

Az egyiknek már az apja is ezt csinálta annó, ő meg ebben nőtt fel és vitte tovább a boltot. Céget nem írok, de pl Lacus biztos tudja, kiről van szó.
Úgy gondolom ők minőségi terméket készítenek. Dolgoztam Németországban is, meg néha szoktunk külföldre is menni és azt hiszem az ő termékei semmivel sem rosszabbak annál, mint amit a nyugati pékek gyártanak. Olcsónak nem mondanám, de szerintem (és nekem) megéri.
Aztán van itt albán is, aki 1-2 éve nyitotta a boltot. Szerintem annak is elég jól mehet, mert mindig látok kijönni valakit az üzletből. A minőség nem üti meg az előbb említett konkurencia szintjét, így természetesen olcsóbb is, valamint látástól mikulásig nyitva van, így szinte bármikor lehet menni vásárolni.
Gyakorlatilag ő az áraival és a hosszú nyitvatartási idővel kompenzálja a tudás- és minőségbeli hátrányát.

Megjegyzem szerintem tele van az ország jó mesteremberekkel. Csak egy nagy részük nem aktív. Kénytelenek voltak váltani valami másra, mert az építőipar ( ha már burkolóról volt szó) teljesen haza lett vágva. Nem csak a válsággal, hanem már előtte is a körbetartozásokkal, a munkák ki nem fizetésével. Mert ugye hiába csinál meg valaki egy munkát tisztességesen és igényesen, ha a megrendelő nem fizeti ki utólag. Az utóbbi 10 évben ebből szinte sportot űztek a tisztelt megrendelők.
Példának mindjárt magamat tudnám felhozni (nem mint nem fizető! ). Lehet, hogy szerénytelenség, de magamról úgy gondolom, hogy az általad említett kívánalmaknak teljesen megfeleltem, amikor még a szakmámban dolgoztam. Tisztességes, igényes, takarítós fajta voltam. Aztán a válság hatásra bekövetkezett építőipari mélyrepülésből csak úgy tudtam kimászni, hogy iparágat váltottam.
Most egy teljesen magyar tulajdonú, idehaza piacvezető élelmiszeripari cégnél egy irodában, szép ruhában koptatom a billentyűket. Kicsit rosszabbul élek, mint 10-15 évvel ezelőtt de az országos átlagnál talán még így is jobban, mert viszonylag tőkeerős a munkáltatóm.